Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-13
30 bizottságok között kell elmélyíteni. A találkozó a magyar házelnök által elindított k ezdeményezés része volt, miszerint a két ország házelnökei évente egyszer magyar, illetve román helyszínen tartsanak határ menti találkozót. A mostani tárgyalás középpontjában a két ország parlamentje között 2003. február 27én Bukarestben megkötött straté giai partnerségről szóló megállapodás végrehajtása szerepelt. "A parlamenti együttműködésünket új pályára kívánjuk állítani, illetve dinamizáljuk azt. A házelnök úrral ezután félévenként fogunk találkozni, meghívásom alapján jövő tavasszal Budapestre jön , ahol majd olyan megállapodást kötünk, amellyel a parlamenti szakbizottságok közti kapcsolatot is élénkíteni fogjuk" - nyilatkozta lapunk kérdésére Szili, aki Nagybányáról Marosvásárhelyre utazott. Itt a helyi közéleti vezetőkkel, illetve Markó Béla RMDSZelnökkel egyeztetett. A marosvásárhelyi megbeszélésen a szövetségi elnök mellett többek között jelen volt Borbély László területrendezési és középítkeztetési miniszter, Frunda György szenátor, SZKTelnök, Kelemen Hunor képviselő, SZETelnök, Kelemen Atill a képviselő, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is. "Románia európai uniós csatlakozása nyomán megváltozik a románmagyar viszony jellege, és egyre fontosabbá válnak a románmagyar parlamenti kapcsolatok is, ezek keretében ugy anis sokat lehet tenni a romániai magyarság érdekében" - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a házelnökkel folytatott megbeszélést követően. Szili Katalin tegnap Kézdivásárhelyen, utolsó erdélyi állomásán, megkoszorúzta a település főterén álló, 18 48as, ágyúöntő Gábor Áron szobrát, majd megtekintette a város legrégibb ingatlanát, a Bogdánházat, amely restaurálásának befejezéséhez átadta a magyar állam hárommillió forintos adományát. A politikus megtekintette a Céhtörténeti Múzeumot, a volt Katonan eveldét, valamint a minorita templomot is. A kulturális létesítmények közötti utat gyalog tette meg, közben kezet fogott és szót váltott a helybeli lakosokkal. Látogatását egyetlen incidens zavarta meg, amikor egy idősebb férfi szemrehányást tett Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő delegációbeli hiányára. vissza Gál Kinga: az autonómia kulcsa az erdélyi magyar erők összefogása Új Magyar Szó • 2006.11.13. Pataki Zoltán, Brüsszel Az erdélyi magyar politikai erők körvonalazódó ö sszefogása kulcsfontosságú a Székelyföld autonómiájának megvalósítása szempontjából - véli Gál Kinga európai képviselő. A néppárti frakció kisebbségi és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó magyar tagját Brüsszelben kérdezte az ÚMSZ temesvári tudósítója az erdélyi magyar közösség autonómiaigényének esélyeiről. A látogatást Becsey Zsolt magyar EPképviselő szervezte bánsági, délalföldi, és vajdasági újságírók egy csoportja számára, akik így múlt héten elsőkézből szerezhettek információkat az európai intézmén yek működéséről, a brüsszeli magyar képviseletek munkájáról, a magyar EPképviselők, illetve az RMDSZmegfigyelők tevékenységéről. - Az uniós csatlakozás után a romániai magyar közösség sorsa azáltal lehet más, hogy Románia nyitottabb országgá válik. Az autonómiát nem az Európai Unió fogja biztosítani a romániai magyar közösségnek. Az EU létező joggyakorlata viszont segíthet abban, hogy a magyar közösség otthon, a mindenkori román kormánnyal szemben érvényesíteni tudja ezt a követelését. Az EUcsatlakozás olyan szempontból feltétlenül előrelépés lesz, hogy ezek a kérdések nemcsak romániai, hanem uniós kérdések is lesznek. Kérdés, hogy mennyire lesz képes a magyar közösség ezekkel az új lehetőségekkel élni. Mit kellene tennie a magyar közösségnek ahhoz, ho gy az autonómia ügyében élhessen az uniós csatlakozás adta lehetőségekkel? - A magyar közösség akkor tud élni a lehetőséggel, ha megvan hozzá a megfelelő strukturális, intézményi háttere. Ha meglesz hozzá az értelmiség, a vezető elit, amely a megfelelő ir ányt meg tudja adni a magyar közösségnek. Ehhez nagyon fontos a magyar nyelvű felsőoktatás, ami - ha az európai gyakorlatot nézzük , teljesen természetes és normális dolog. Véleményem szerint nagyon fontos az, hogy az erdélyi magyar közösségben is tudatos uljon: a magyar egyetem, az autonómia ügye normális kérdések, Európában feltehető kérdések, és előbbutóbb a mindenkori román kormánynak is tudomásul kell ezt vennie, viszonyulnia kell hozzá. Ez nem lesz könnyű folyamat! Ezt látom én itt, Brüsszelben, amik or ezeket a kérdéseket felvetem. Amikor még csak nem is konkrétan
