Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-13
19 Vojislav Seselj éhségsztrájkot kezdett − Szerbia sohasem fog lemondani a területről Magyar Hírlap • 2006.11.13. A szerbiai választások miatt később döntenek Koszovó státusáról. A kampánnyal függ össze Vojislav Seselj éhségsztrájkja is. A rend kívüli parlamenti választások január 21re kitűzött dátumára Martti Ahtisaari, a koszovói státustárgyalásokkal megbízott ENSZkülönmegbízott úgy reagált, hogy a voksolás utánra halasztotta a déli tartomány végleges jogállására vonatkozó javaslatának közzét ételét. Belgrádi elemzők ezt úgy értelmezik, hogy a nemzetközi közösség meg akarja őrizni a demokráciát Szerbiában, hiszen Koszovó függetlenségének esetleges bejelentése a szélsőséges nacionalisták malmára hajtaná a vizet. Emellett egyetlen szerb politikus sem szeretne akkor kormányozni, amikor elveszítik a szerbség bölcsőjeként emlegetett Koszovót. Vojislav Kostunica kormányfő Szerbiai Demokrata Pártja mandátumának legnagyobb eredményeként az új alkotmányt tünteti fel, amellyel "megvédte Koszovót", arra az esetre pedig, ha az albán többségű tartomány mégis elszakadna, az a párt válasza, hogy Szerbia sohasem fog lemondani a területről. A demokratikus tömb vezető pártja, a Demokrata Párt a kampányban inkább az életszínvonallal kapcsolatos kérdésekre helyezi a hangsúlyt, a Nenad Canak és Cedomir Jovanovic nevével fémjelzett liberálisszociáldemokrata koalíció pedig olyan kormányt ígér, amelyik nem függ Kostunicától, Hágától, Seseljtől és a szerb egyháztól, és "imádkozás helyett dolgozni fog". A határok átra jzolásáról ábrándozó radikálisok ismét a hágai nemzetközi törvényszéken perének megkezdésére várakozó Seselj népszerűségére építenek. A vajda aligha véletlenül éppen a választások kiírásának napján jelentette be: éhségsztrájkba kezd, így tiltakozik az elle n, hogy hivatalból védőket rendeltek mellé, és nem engedélyezik felesége látogatását. A párt cáfolta, hogy csupán figyelemfelkeltő akcióról van szó, mondván, hogy vezérük élete számukra mindennél fontosabb. A felmérések szerint a radikális párt továbbra is a legtöbb szavazatra számíthat, de előnye egyre kisebb. vissza JGB Lassan járj Magyar Hírlap • 2006.11.13. Mi is elérhetjük még, hogy egyrés zt komolytalanná váljunk, másrészt, hogy az újak közül egyedül találjuk magunkat az eurózónán kívül Óvatos, szigorúbb feltételekhez kötött és lassabb bővítést javasolt az Európai Bizottság a múlt szerdán közzétett stratégiai dokumentumában. A tagságra áhítozók nyilván csalódottan fogadják a dokumentumot, a bővítés ellenzői pedig elégedetten dőlnek hátra. Egyiküknek sincs igaza: a bizottság szempontjai a tagállamok és a jelöltek érdekeit egyaránt szolgálják. Lehetővé tehetik, hogy aki valóban képes beil leszkedni az európai közösségbe, az beléphessen, de csak akkor, ha már valóban készen áll, továbbá hogy az EU határainak végső kialakítása ne válhasson a nemzeti politikai érdekek, a napi politikai viták foglyává. A legutóbbi bővítés siker volt: akik meg nyitották munkaerőpiacukat az újak előtt, jelentős gazdasági előnyökről számolhatnak be – szemben például az önmagát a lengyel vízvezetékszerelő rémével ijesztgető Franciaországgal – , és az új "tízek" nemhogy zavart okoztak volna az egységes piacon, de hoz zájárultak a növekedés gyorsulásához. Az új tagállamok pedig, melyek többnyire szívesebben támogatják az unió hatásköreinek kiterjesztését, mint számos régi tagállam, ismét a szorosabb együttműködés felé mozdítják el az uniót. Erre bőven lesz idő, hiszen a várakozók még legalább 1015 évig nem számíthatnak bebocsátásra. De ez nem szokatlan: a középeurópai országok már 1991ben elindultak a csatlakozáshoz vezető úton, és csak 2004ben értek célba. De az 1994ben csatlakozó svédeknek, finneknek, osztrákokn ak is majd egy évtizedbe telt a csatlakozás.
