Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-13
13 Előbb elemezte Románia látványosan javuló gazdasági helyzetét, a kiváló idei eredményeket, a 7 százaléknál magasabb növekedést. Úgy vélte, a csatlakozás Európának is előnyére válik: megkapja a Balkán legnagyobb piacát, növekszik a biztonsága, a román kultúra pedig visszatér Európába. Rendkívül határozottá, kissé ingerültté az elnök a fenségesen elkészített lazac után vált. Az orosz tudósítók újabb kérdésére kifejtette: Európának semmilyen garanciája nincs energetikai szempontból, az oroszok úgy zsarolhatnak a földgázzal, ahogyan éppen akarják. Ezért az uniónak - és persze Romániának is - mielőbb függetlenítenie kell magát az orosz energiától. Az elnök bírálta a gázárkülönbségeket, furcsállotta az oroszkínai gázcső építését, s figy elmeztetett a befagyasztott konfliktusokkal terhelt térségeken áthaladó gázvezetékek bizonytalanságára. Az őzsültnél már az autonómiára terelődött a szó. Az ellentmondásoknál csak az a vehemencia volt talán nagyobb, amellyel az államfő a székely területi autonómiát elutasította. Pedig öt perccel azelőtt - Koszovóra, a Dnyeszteren túli területre, Abháziára és DélOszétiára utalva - a különféle autonómiákat megoldásként említette. A Koszovó és Székelyföld között vont párhuzam viszont rettegésről árulkodott. Egyetlen újdonság e téren az volt, hogy a kisebbségi törvényt el fogják fogadni, de nem az RMDSZ által szorgalmazott formában. Traian Basescu egyébként úgy látja, hogy a Székelyföld máris rendelkezik kulturális autonómiával, hiszen a magyar iskolák, a s zínházak és más intézmények élén kizárólag magyarok állnak. Területi autonómia azonban nem lesz, mert az a régió lakóit koldussorba taszítaná - hiszen a román bruttó hazai össztermék (GDP) 65 százalékát Bukarest adja , Románia tiszteli a lakosait, ezt teh át nem engedheti meg - mo ndta ismét jóízűen nevetve. E sorok írója a restitúció lassúságának okairól, a II. világháború után ellenségesnek bélyegzett személyek javainak visszaszolgáltatásáról kérdezte az államfőt, aki a kérdést teljes egészében a kormány és az igazságszolgáltatá s hatáskörébe utalta, anélkül, hogy érdembeli választ adjon. - Hogy az ingatlanoknak csak tíz százalékát adtuk vissza? Lehet, de ez nagyon nehéz folyamat, mert intézmények működnek bennük - mondta. Tagadta viszont azt, hogy a magyar és a német javak vissza szolgáltatását a háború utáni ún. ellenséges vagyonok kezeléséről hozott törvény befolyásolná. Az sem merült fel, hogy az ebéd maga is a királyi család által visszakövetelt, ám mindmáig vissza nem juttatott épületben zajlik. A feketekávét ismét békés cse vegés közepette szolgálták fel. Bár korábban azt nyilatkozta, hogy próbál lemondani a dohányzásról, az elnök rágyújtott, és jóízűeket szippantott a cigarettájából. - Azok a kisebbségek, amelyek szétszórtan élnek, mint a horvát kisebbség és általában a m agyarországi kisebbségek, a legteljesebb kulturális autonómiára jogosultak - jelentette ki Sólyom László szombaton Pécsett. - A magyar kisebbségi politika alapelve, hogy a kisebbségeket autonómia illeti meg. A szórványban élőket kulturális, a tömbben élőke t területi autonómia. E mellett mindig ki fogunk állni - hangsúlyozta az államfő. miután tárgyalt horvát kollégájával, Stipe Mesiccel. Sólyom jogos igénynek nevezte a magyarországi horvátok parlamenti képviseletét, amit Mesic is felvetett. A magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletére akkor kerülhet sor, ha megvalósul a parlamenti reform, a létszámcsökkentés s a választójog átalakítása - tette hozzá. (MTI) vissza Záródnak Európa kapui Népszabad ság • Szőcs László • 2006. november 13. Nem éppen tárt karokkal fogadja az EU a romániai és bolgár munkavállalókat. Megteheti: a tagállamoknak öt évig magyarázkodniuk sem kell Brüsszel előtt. Vladimír Spidla foglalkoztatáspolitikai EUbiztos mostanában folyamatosan sajnálkozik, hivatalból. Azon, hogy - miként az két és fél évvel ezelőtt az új EUtízekkel is történt - a tagállamok ezúttal a romániai és bolgár munkavállalók elé gördítenek akadályokat. Megtehetik: a csatlakozási szerződés értelmében akár hét éven át is korlátozhatják a munkaerőpiacukra való belépést. Igaz, az első két év után már csak három évre lehet nyilatkozni a tiltásról, az utolsó kettőben tételesen igazolni kell(ene), milyen fennakadást okoznak az újak.
