Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-13
11 Utalt rá: az Alkotmány az összes nemzetiséget államalkotó tényezőként nevezi meg, ami azt jelenti, hogy a kisebbségek valóban a magyar államtest részei. Sólyom László szavai szerint örülni kell annak, hogy vannak he lyi kisebbségi önkormányzatok és van országos önkormányzat. Arra bíztatta a horvátokat, hogy vállalva nemzetiségüket, a következő választáson mindannyian regisztrálják magukat. Olyan idők nincsenek és nem térnek vissza, amikor félni kellene, hogy bárki megvallja nemzetiségét - szögezte le az államfő. vissza Középkori templomok és egy fényirda felújítását biztosítják magyar állami segítséggel - HÁTTÉR Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Csíkszereda, 2006. nove mber 12., vasárnap (MTI) - Az erdélyi magyarság közösségmegtartó kulturális örökségét képezik azok a magyar állami támogatással felújított templomok és más műemlékek, amelyek közül néhányat személyesen keresett fel hétvégi látogatásán Szili Katalin, az Ors zággyűlés elnöke. A mikházai Ferences kolostortemplom a Székelyföld peremén, a felső Nyárádmente keleti végében meghúzódó zárt katolikus közösséget szolgálja, a XVII.XVIII. században a székelység művelődési életének egyik legfontosabb központja volt. A templom és a hozzá csatlakozó kolostor Erdélyben párját ritkító gazdagságú felszereléssel, épületplasztikával rendelkezik. A kolostortemplom helyreállítását 2000ben a külső homlokzatokon végzett részleges falkutatás készítette elő, aminek legjelent ősebb eredménye az erdélyi vonatkozásban ritkának számító, viszonylag épen konzerválódott reneszánsz sgrafittotechnikával készült fríz és sarokarmírozások feltárása volt. 2001ben elkészült a kutatás eredményein alapuló helyreállítási terv, és megtörtént a fedélszék megerősítése valamint a héjazat és a csatornák teljes cseréje. Egy évvel később helyreállították a tornyot, 2002 és 2004 között több lépcsőben készült a templombelső falkutatása is. A több szakaszban tartó felújítási, restaurálási munkákat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a határon túli ingatlan örökség támogatási programja keretében összesen 9,1 millió forinttal támogatta. A nyárádszentlászlói unitárius templomot egy feltételezhetően XVIII. századi építésű, ácsszerkezetű kerít és övezi, cseréppel fedett sugaras díszítésű kapuval. Nagy méretű hajójához a nyolcszög három oldalával záródó kisebb szentély csatlakozik. A templom hajóját a barokk korban teljesen átalakították. A templom egykor gazdagon festett berendezéssel rendelkeze tt, amely mai töredékesen fennmaradt formájában is a környék jelentős festett faemlékei közé tartozik. Az előkészítő munkákhoz és a helyreállítás megkezdéséhez a KÖH 2006ben 1,5 millió forinttal járult hozzá. A csíkdelnei Szent János Templom Felcsík e gyik legrégebbi középkori temploma, a XIV. század legelején minden valószínűség szerint már állt. Bár az épületet a hetvenes években helyreállították, a részben szakszerűtlen munka, az elmaradt karbantartás miatt a templom állapota nagyon leromlott, szerke zeti gondok is voltak a torony és a hajó csatlakozásánál. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a KÖH által 2001. és 2004. között, összesen 9,6 millió forinttal támogatott felújítás során a templom tetőszerkezetét megerősítették, a festett de szkamennyezetet, az oltárokat és a déli kapu fölötti falképet restaurálták, a belső burkolatot és a falfelületeket megújították. A templom helyreállítását az Illyés Közalapítvány, illetve több magyarországi civil szervezet is segítette. A még hiányzó javít ási költségek előteremtése esetén van esély a felújítás befejezésére, erre várhatóan 2007ben kerül sor. Más jellegű, modernebb műemléknek számít a kézdivásárhelyi Bogdánház. A házelnök küldöttségében jelen lévő Ráday Mihály, a Magyar Televízió munkat ársa, a neves városvédő az erdélyi látogatás során az MTInek felidézte a kilencvenes éveket, amikor Tusnádon rendszeresen tartottak műemlékvédelemmel foglalkozó konferenciákat. Az ott összejött magyarországi és romániai magyarok egy csoportja ilyenkor elm ent fényképezkedni Kézdivásárhelyre a Bogdán féle műterembe, az azt működtető, akkor már nyolcvanas éveiben járó Etelka nénihez. Ő egy Bogdán nevű fényképésznek az özvegye volt, férjének még az apja alapította a századfordulón ezt a műtermet. Ez tulaj donképpen "fényirda", olyan napfényműterem, amely nem korszerű lámpák révén, hanem felülről is, oldalról is üvegfalon keresztül kapja a fényt. Amikor Bogdán Etelka néni elhunyt, úgy tűnt, hogy a fényirdának is vége. Ráday Mihály - mint elmondta - a ne mzeti kulturális örökség részének tekintette azt a műtermet, ezért rábeszélte a magyar államkincstárt: vásárolja meg a tulajdonosok örököseitől a házat a benne lévő összes berendezéssel együtt, és bízza a helyi múzeum vezetőjére annak kezelését. Szili Kata lin most hárommillió forintot hozott magával Kézdivásárhelyre, ezzel az összeggel befejezhető a ház tatarozása - mondta Ráday Mihály. Ezáltal
