Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-11
11 vásárolnak ideát. Réka szerint ez nem változik meg a csatlakozás után sem - legfeljebb annyiban, hogy Romániában jelentős drágulásra lehet számítani, és ez visszavetheti a magyarok vásárlókedvét is. - Az emberek azt hiszik odaát, hogy a csatlakoz ás pillanatában egy csettintésre rózsaszín álomban élnek majd - mondja. - De ez nem így lesz, Magyarországon sem ez történt. Réka szerint az emberek többsége nem látja előre, hogy 2007től sokak várakozásával szemben nem lesz könnyebb a határátkelés a ma gyarromán határon. Ennek oka, hogy az Európa nyugati felébe tartó vendégmunkások tömegeit nem a hamarosan megszűnő magyarosztrák átkelőhelyeken, hanem a magyarromán szakaszon ellenőrzik majd. A két fiatal egybehangzóan azt állítja: a csatlakozás nyert ese az ő generációjuk lehet, amelynek tagjai leginkább csak a megnyíló lehetőséget látják az EUban, és ha vannak is félelmeik, bíznak a jövőben. Zoltán szerint sokan a "felszabadulás napjaként" élik majd meg január elsejét, és amint alkalmuk lesz rá, elin dulnak Romániából - s meg sem állnak Olasz- vagy Spanyolországig, hogy ott munkát vállaljanak. vissza Méhkerék közelebb kerül a rokonokhoz Népszabadság • B. Papp László • 2006. november 11. Majd meglátják a túloldalon élők is, hogy az EUban sem fenékig tejföl az élet - idézi Martyin Tivadar, a Békés megyei Méhkerék polgármestere a Románia csatlakozásával kapcsolatban a településen leggyakrabban elhangzó mondatot. A magyarromán határtól két kilométerre fekvő 2300 le lkes község lakosainak nyolcvan százaléka román anyanyelvű, sok helybélinek több rokona él Romániában, mint Magyarországon. A polgármester azt mondja: a csatlakozás legnagyobb hozadéka az lesz, ha ezentúl nem kell egymásfél órán át sorban állni a vámvizsg álatnál, ahogyan az mostanság olykor előfordul. A határ melletti Nagyszalonta ugyanis közelebb van, mint Gyula, így ezután könnyebb lesz akár bevásárolni is átmenni a romániai kisvárosba. Miközben a polgármester a baráti és a családi kapcsolatok élénkülé sére számít, félti a helybéliek munkahelyeit. Amint mondja: így is nagy a munkanélküliség a térségben, és félő, hogy a környékbeli magyar vállalkozók ezután inkább átteszik Romániába a székhelyüket, hogy ott még a Békés megyei béreknél is alacsonyabb fizet ésekért foglalkoztassanak embereket. A polgármester mindemellett elismeri: arra is számít, hogy egyes árucikkek, például az építőanyagok olcsóbbá válnak, ha Romániából immár vámmentesen be lehet hozni azokat az országba - ez persze az itteni kereskedőket é rinti hátrányosan. Mindent egybevetve a helybéliek bizakodva várják, hogy a határ túloldalán élő rokonaik, ismerőseik, üzlettársaik uniós állampolgárok lehessenek. A polgármester szerint a romániai fellendülés kihatással lehet a magyarországi térségekre is. - Ha már ez a környék nagyrészt kimaradt EUcsatlakozásunk előnyeiből, talán most, NyugatRománia remélt felzárkózásából érezni lehet majd valamit a mi térségünkben is - fogalmazott Martyin Tivadar. vissza Munkát keres nek a magyar vámosoknak Népszabadság • Lencsés Károly • 2006. november 11. A magyarromán határszakaszon 2007. január elsejétől, az uniós belső határokon 2004 májusa óta megszokott rend szerint folyik majd az utasok ki- és beléptetése - közölte érdekl ődésünkre Samu István, a határőrség rendészeti főigazgatója. E szerint valamennyi átkelőn "egyvonalas" okmányellenőrzést vezetnek be: a magyar és a román határőrök közös létesítményben dolgoznak, és az útleveleket, illetve az EUn belül úti okmányként sz olgáló személyi igazolványt kézből kézbe adják át. Az uniós polgárok számára lehetőség szerint itt is külön sávokat nyitnak. Az átkelőhelyeket már közösen végigjárták, és döntöttek arról, hogy a közös ellenőrzési pontokat - és az informatikai rendszerek végpontjait - magyar vagy román területre telepítike. Ehhez módosítani kell a kétoldalú
