Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-11
9 Egyelőre azonban nem az a benyomás keletkezik, mintha Bukarest különösebben törné magát e folyamat gyorsításáért. Ellenkezőleg: több jel is arra utal, hogy a határnyitással egyidejűleg a román kormányzat "a kisebbségi csavaron" próbál egyet húzni. Bases cu elnök a háttérben mintha éppen az RMDSZ kormányzati pozícióinak aláásásán ügyködne; bizonyos román politikusok pedig kezdik vonzónak látni Robert Ficónak az ottani magyar párt visszaszorítására kitalált szlovákiai kormányzati modelljét. Hogy adott ese tben nem pusztán valamiféle "magyar paranoiáról" van szó, azt mutatja a román kisebbségi törvény parlamenti elsüllyesztése. Más szóval: mára nyilvánvalóvá vált, hogy Románia nem tartja be Brüsszelnek tett ígéretét, és legalábbis vonakodik beemelni jogrends zerébe azt a törvényt, amely kulturális autonómiát garantálna az ottani kisebbségeknek, beleértve az erdélyi magyarságot is. Ennek üzenete egyszerűen kódolható: az uniós tagság egy dolog, a kisebbségekkel szembeni gyanakvás ébren tartása pedig egy másik. Ez a szándék nyilván tovább éltetheti a magyarromán viszonyban rögzült rossz reflexeket. Azt például, hogy a románok az erdélyi magyar közösség emancipációs törekvéseiben mindannyiszor szeparatizmust látnak - míg minálunk a román államot megalakulása óta elrománosítási törekvésekkel vádolják minden olyan esetben, mint amilyen például most a kisebbségi törvény jégre tétele. Mindezekért a legjobb talán azt tennünk, hogy a soron következő magyarromán kormányzati tanácskozást egyfajta tesztnek fogjuk fel. Annak kitapintására például, hogy a két kormány egyáltalán akarjae saját kezdeményezésekkel serkenteni az együttműködést. V agy pusztán rábízza magát az ügyet az uniós tagsággal járó automatizmusokra? vissza Szerbia: előre hozták a voksolást - A koszovói döntéssel megvárják az új parlamenti erőviszonyokat Népszabadság • Pilcz Nándor • 2006. nov ember 11. Januárra írta ki az előre hozott parlamenti választásokat a szerb elnök. A nagyhatalmak megvárják az eredményt, ezért elhalasztották a döntést Koszovó jövőjéről. Január 21én előre hozott parlamenti választást tartanak Szerbiában. Az eseményt bejelentő Borisz Tadics államfő egyelőre nem közölte, mikor lesz a köztársaságielnökválasztás és a vajdasági tartomány helyi parlamentjének megválasztása. Sajtóértesülések szerint az új államfőt május derekán választják meg. A választások előrehozatalá nak közvetlen oka, hogy Vojiszlav Kostunica kormánya végleg elvesztette többségét a parlamentben. A folyamat furcsa volt. Néhány miniszter nagy hangon hírt adott lemondásáról, de az ezt rögzítő írásos beadványok végül hónapokra eltűntek, és nem is kerültek elő tegnap hajnalig. Akkor a szkupstina (szerb parlament) megszavazta a nagy titokban megszövegezett, de a népszavazáson kis többséggel mégis elfogadott új alkotmányt. Ám az alkotmánnyal várhatóan sok gondja lesz az új öszszetételű parlamentnek is. A te gnapi, hivatalos jóváhagyáshoz szükséges kétharmados többség megszerzéséhez ellenzéki (radikális és szocialista) szavazatokat kellett "megfizetni", drágán. Fel kellett venni például az alaptörvénybe azt a kitételt, hogy Koszovó Szerbia "elidegeníthetetlen része". Ha tehát bármelyik jövendő kormány mégis kénytelen lesz rábólintani az ott élő albán többség függetlenségére (a tartomány Belgrádtól való végső elszakadására), akkor elvben hazaárulást követ el. A hágai bíróság előtt álló Vojiszlav Seselj "csetni kvajda" radikális pártjának vezetői ezzel Koszovót valószínűleg nem menthetik meg, de legalább még sokáig rághatják a csontot. Ha viszont az új kormányalakító esetleg őszintén óhajtja majd a múlt lezárását és az ország felzárkózását Európához, akkor meg ke ll szívlelnie a brüsszeli kritikákat: át kell írnia az alkotmány legalább egyharmadát. A szerb politikai színtéren komoly átrendeződés várható. Ami már ma tudható: a többékevésbé demokratikus oldalon nincs olyan párt, amely egymagában többséget tudna sz erezni a szkupstinában. Messze a Tadics elnök vezette Demokrata Párt (DS) mögött kullog Kostunica miniszterelnök pártja, a Szerb Demokrata Párt (DSS). A Nyugat kedvence, a reformernek tartott G17 párt a furcsa miniszteri "lemondásokkal" sokat ártott önmag ának.
