Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-10
14 szükség van. "Az RMDSZ nagy szervezet, az MKP is nagy párt, mi nem vagyunk erre annyira rászorulva. A kisebb szervezeteknek viszont fontos, hogy érezzék a szolidaritást és az odafigy elést" - értékelte Markó. Bugár Béla úgy fogalmazott, "a rólunk szóló kérdésekben a magyar belpolitika magába fordulása miatt elmaradt egyeztetésekre" szükség van. Az RMDSZ, illetve az MKP elnöke szerint a kis Máért megfelelő alkalom lesz a határon túli magyar szervezetek Magyarországhoz való viszonyának tisztázására. Annál is inkább mivel a találkozón elhangzott: a jövőben átláthatóbb és kiszámítható támogatáspoliti kára van szükség Magyarország részéről. A felek megengedhetetlennek tartják, hogy az anyaországi belpolitikai viszályok kedvezőtlenül befolyásolják a határon túli magyar közösségeknek juttatott támogatások folyósítását és azok mértékét. A szlovák közszolgá lati rádió magyar adása, a Pátria Rádió egyébként úgy tudja, hogy "az RMDSZ és az MKP elnöke nem számszerűsítették a kisebbségi támogatások összegére vonatkozó elvárásaikat. Arról még a költségvetés elfogadása előtt tárgyalni kívánnak a Gyurcsánykabinet i lletékeseivel, de mint mondták, a legrosszabb esetben is ragaszkodni fognak legalább az idei támogatási keret megőrzéséhez". A megbeszélésen a határon túli szervezetek vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a romániai és szlovákiai belpolitikai helyzet ről is, illetve az általuk képviselt magyar politikai szervezetek sajátos helyzetéről. "Az MKP ellenzékben van, mi pedig kormányon, de mindkét országban tapasztalható a nacionalizmus és a magyarellenesség erősödése, másmás módon természetesen" - mondta Ma rkó. Úgy vélte, a nacionalista jelzéseket, amelyek Romániában a kisebbségi törvény és az autonómiatörekvések kapcsán, Szlovákiában pedig sokkal súlyosabb formában észlelhetők, komoly figyelmeztetésként kell értékelni az egész térségben, megítélése szerint ugyanis a folyamatok nem visszafordíthatatlanok. Bugár az MKP ellenzéki szerepéről, a szlovákiai kormány populista és magyarellenességet szító politikájáról tájékoztatta partnerét. A Markó Béla elnök vezette küldöttség, amelynek Szász Attila államtanácsos és Kelemen Hunor parlamenti képviselő is tagja volt, az Európai Néppárt és a pravoszláv egyházak kapcsolatáról tanácskozó nemzetközi konferencia résztvevőjeként tartózkodott Pozsonyban. ____________________________________________________________ Hatvanny olc igen szavazattal és a Parasztpárt részéről egy tartózkodással döntöttek tegnap az Európai Néppárt (EPP) Politikai Bürójában a Demokrata Párt tagfelvételéről. A brüsszeli kétnapos tanácskozáson az RMDSZt Nagy Zsolt kommunikációs miniszter képviseli, ak i lapunk megkeresésére elmondta, az RMDSZ előzetes jelzésének megfelelően támogatta a demokraták tagfelvételét. "Úgy gondoljuk, hogy meg kell erősíteni az EPP európai képviseletét" - fejtette ki a miniszter, aki úgy vélte, a demokraták és az RMDSZ közötti ellentétet nem helyes nemzetközi síkra terelni, hanem itthon kell megoldani. vissza Amerikai elvek az európai Romániában Új Magyar Szó 2006. november 10. Forrás: Radio France Internationale Fordította: Sz. L. A szélsőjo bb és a nacionalizmus térnyerése KeletEurópában - interjú Jean Michel Deval belga elemzővel. Riporter: Jean Michel Deval, ön a politikai életet tanulmányozó brüsszeli központ professzora. Mivel magyarázza a nacionalizmus és a szélsőjobb térnyerését, amel yet az utóbbi időszakban tapasztalhatunk KeletEurópában? Jean Michel Deval: Nem hiszem, hogy egyetlen magyarázat létezik. Ezek országonként változnak. (...) De találunk globális értelmezéseket, amelyek az övezet egészére érvényesek. Szerintem a gazdaságiszociális helyzet lehet az egyik oka - mint mindig - a populizmus előretörésének. 1989 után a politikai vita a nyugati struktúrákba - előbb a NATOba, majd az Európai Unióba - való integrálódás köré szerveződött. A központi kérdés az volt, hogy melyik az a politikai párt, amely a lehető leggyorsabban integrálja az országot ezekbe a struktúrákba. Ez a vita megakadályozta más kérdések felvetését. Most, hogy ezek az országok az EU tagjaivá váltak, vagy hamarosan azzá lesznek, az integráció kérdésköre elveszí ti relevanciáját. És lám, egész sor más probléma jelenik meg. Ez érvényes Szlovákiára, Lengyelországra és Bulgáriára is. R: És ha Magyarországot nézzük? JMD: Magyarország esete természetesen különleges, és ennek oka a kétpólusú politikai élet, amely már a kommunista rendszer bukásakor kialakult. Az Orbán Viktor által vezetett magyar jobb olyan demokratikus alakulat, amely kezdettől fogva populista és nacionalista beütéseket mutatott (...), de amely ugyanakkor azt mondja, hogy megakadályozza a szélsőjobbolda l strukturálódását. Orbán
