Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-10
9 Terítéken a magyar kisebb ségek sorskérdései Szabadság • 2006.11.10. A New Yorki székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) internetes fórumot indít, amelynek keretében az érdeklődők közvetlenül szólíthatják meg a nemzetközi kisebbségvédelem aktív szereplőit. Elsőként Bauer Edit, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője a HHRF Kerekasztal vendége. A közgazdász/szociológus végzettségű Bauer Edit az MKP tisztségviselőjeként 1990 óta van jelen a szlovák politikában. 2004től DukaZólyomi Árpád mellett az MKP európai parlamenti képviselő je. Szakterülete az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció és a jogvédelem kérdései. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, az EURománia Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség, valamint a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup tagja. Internetes honlapja a www.editbauer.sk címen érhető el. Kérdések a HHRF honlapján található űrlap kitöltésével, vagy a jozsa@hhrf.org címre küldött levélben tehetők fel. Ugyanott található azoknak a szlovákiai fejl eményekkel, valamint Bauer Edit munkásságával kapcsolatos híreknek a gyűjteménye, amellyel a HHRF az érdeklődők segítségére siet a minél témába vágóbb kérdések megfogalmazása érdekében. A képviselő asszony november 27én, a HHRF honlapján válaszol a felt ett kérdésekre. vissza HERCEHURCA A VÉGTELENSÉGIG? − Nem tudták kimozdítani a holtpontról a kisebbségi törvényt Transindex • [9.11.2006] Február óta a helyzet szinte változatlan: a képviselőházi RMDSZfrakció megoldást k eres, a többi alakulat nem jár el a bizottsági ülésekre. Lassan egy hónapja rajtolt a parlament őszi ülésszaka, ám ezalatt az idő alatt sem sikerült kimozdítani a holtpontról a kisebbségi törvénytervezet bizottsági vitáját. A jogszabálytervezet ugyanis m ár a tavalyi év végén, a szenátusi elutasítást követően a képviselőház elé került, ám nem fogadták, de nem is utasították azt el. Eleinte az volt a kérdés, hogy sürgősségi eljárással fogadják el a kormány által beterjesztett törvénytervezetet, vagy bizot tságoknak kell megvitatniuk és elfogadniuk azt. Végül, mivel nem működött a koalíció és a kormánypártoknak nem sikerült egységes álláspontra helyezkedniük, három alapfokon megkeresett bizottsághoz, a jogi, emberi jogi és oktatási testülethez került vélemén yezésre. A három bizottságnak nem különkülön, hanem együttes üléseken kell megvitatnia és véleményeznie a törvénytervezetet – ez a vita pedig már február óta tart. Eckstein: a végtelenségig is elhúzódhat a bizottsági vita „A kisebbségi törvény elfogadá sa kétségtelenül válságba jutott. Nagyon nehéz elképzelni azt, hogy a tervezet feltámadna a kormány által elfogadott formában. Bőven elképzelhető azonban, hogy kiveszik belőle a kulturális autonómiára vonatkozó részt, és utána egy kiherélt változatot elfog adnak. Ez benne van a pakliban. De ha valóban ez történne, akkor mi ki fogunk állni mögüle” – jelentette ki a Transindex nek EcksteinKovács Péter RMDSZes szenátor. Hozzátette: „Markó Béla a marosvásárhelyi SZKTn tartott beszédében egyértelmű RMDSZcéloka t fogalmazott meg. Kijelentette, vannak egzotikus témák, mint amilyen szekusdossziék ügye vagy a feddhetetlenségi ügynökség kérdése. Emellett pedig vannak a kőkemény témák, amelyekben nekünk érdekeink vannak, és ezeknek a többi dolgot alá kell rende lni. Ez az autonómiák kérdése.” Eckstein szerint a célok radikálisabb megfogalmazása, azaz a területi autonómia gondolatának felvetése egyfajta választ jelen t az RMDSZ részéről a kisebbségi törvény ellehetetlenülésére. „Ennek tudható be többek között a nyitás a z RMDSZen kívüli erdélyi magyar szervezetek felé, a MarkóCsapó, majd MarkóTőkés találkozó. Ezek egyértelmű jelek, hogy az RMDSZ az általánosabb politikai kérdéseknek a rovására bekeményít a kisebbségi ügyekbe, hogy a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos sl amasztikát valahogy háttérbe helyezze” – fejtette ki a kolozsvári szenátor. Kérdésünkre, hogy meddig húzhatják az időt a bizottságok, elmondta, nem létezik stratégiai határidő, ez tulajdonképpen a végt elenségig húzódhat. Hozzátette: vannak olyan törvényt ervezetek, amelyeket nemrég bányásztak elő, miközben már 1998 óta vasszekrények polcain hevernek. Eckstein szerint már az is időhúzási technikának minősül, hogy három bizottságot kértek fel jelentéstételre.
