Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-10
4 Pozsonyban ülésezik januárban "kisMáért" fóruma Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2006. november 9., csütörtök (MTI) - A magyar kormány illetékesei is meghívót kapnak az úgynevezett kisMáért várhatóan januárban esedékes pozsonyi ülésére - állapodott meg csütörtökön pozsonyi megbeszélésén két haráton túli magyar párt vezetős ége, akiknek elvárásai szerint a jövőre esedékes anyaországi támogatások mértéke nem lehet szerényebb az ideinél. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Markó Béla elnök vezette küldöttsége az Európai Néppárt és a pravoszláv egyházak kapcsolatáról tanác skozó nemzetközi konferencia résztvevőjeként tartózkodik Pozsonyban. Csütörtökön a Magyar Koalíció Pártjának képviselőivel egyeztetett az anyaországi támogatások ügyében mutatkozó gondokról, a párbeszédben fennálló zavarokról és a térségünkben erősödő naci onalizmus kezelésének kérdéseiről. Markó Béla és Bugár Béla egyetértettek a magyarmagyar párbeszéd folytatásának szükségességében, mondván, hogy ez akkor is elmaradhatatlan, ha az anyaországi politikát túlságosan lekötik a belső problémák. Megengedhet etlen azonban, hogy ezek a körülmények kedvezőtlenül befolyásolják a határon túli magyar közösségeknek juttatott támogatások folyósítását és azok mértékét - fogalmazódott meg a két legnagyobb határon túli magyar politikai erő küldöttségeinek álláspontja. E gyetértés volt abban is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet elmaradt fórumának helyébe lépett kisMáért pozsonyi tanácskozásán a magyar kormányzat is képviseltesse magát. Bugár szerint "a rólunk szóló kérdésekben a magyar belpolitika magába fordulása mi att elmaradt egyeztetésekre" ugyanis szükség van. Markó várakozásai szerint a kisMáért fóruma nem csak az eddigi politikai és költségvetési támogatások hasznosulásának és felhasználásának tanulságait hivatott megfogalmazni. A határon túli magyar közössége k közti párbeszéd folytonossága szempontjából is fontos és alkalmas "többek közt arra, hogy a Romániában most hangsúlyos autonómiatörekvésekről és ezen közösségeknek távlati céljairól is beszéljünk". Markó kiemelte: új körülmény, hogy a pozsonyi fóru m idején Románia már az Európai Unió tagja lesz. A szlovák közszolgálati rádió magyar adása, a Pátria Rádió úgy tudja, hogy "az RMDSZ és az MKP elnöke nem számszerűsítették a kisebbségi támogatások összegére vonatkozó elvárásaikat. Arról még a költségv etés elfogadása előtt tárgyalni kívánnak a Gyurcsánykabinet illetékeseivel, de mint mondták, a legrosszabb esetben is ragaszkodni fognak legalább az idei támogatási keret megőrzéséhez." vissza A magyarszlovák tudományos ve gyes bizottság történészei szerint változnak az egymásról alkotott nemzetképeink Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony/Kassa, 2006. november 9., csütörtök (MTI) - Ha a közös magyarszlovák történelem logikájához nem csak a XIX. és a XX . századbeli nacionalista hordalék logikája szerint közelítünk, akkor sokkal több érintkezési pontra és felületre lelünk, mint ahogy azt sokszor és sokan ma is olyan szívesen gondolják - mondta az MTInek Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének i gazgatója, a Kassán tanácskozó magyarszlovák történészfórum egyik főszervezője. Tizenegyedszer, ezúttal Kassán ülésezik szerdától a magyar és a szlovák tudományos akadémia történészeiből álló vegyes bizottság háromnapos konferenciája. Szarka szerint a közös tudományos fórum hosszas fáradozásai nyomán az utóbbi években mindkét nemzet történetírásában, egymásról alkotott képünkben örömteljes megújulási folyamat kezdődhetett el. "Ez a megújulás a következő években bízvást alapvetően és erőteljesen fol ytatódik" - adott hangot ebbéli reményének a kérdéskör (felvidéki származása és neveltetése okán is - a tud. megj.) elhivatott kutatója, aki szerint a folyamatban sok éve részt vevő magyar és szlovák történészek "tudományos konyhájára igen csak sokat hozot t" mindaz, ami a vegyes bizottság, akár szakmai, akár közönség előtti szabad vitáin elhangzott. "Tisztázódóban vannak a fogalmi viták, a szemléleti különbségek, a két nemzet történeti megközelítésének eltérő koncepcionális problémái" - fogalmazott a t örténész, aki úgy ítéli meg, hogy a történelemszemlélet megújulási folyamata, a "történelmi csontvázak leporolása, elbírálása" nyomán bíztató szemléletváltásnak lehetünk a tanúi, s ennek a történelemírásban, elsődlegesen a tankönyvekben is nyoma kell legye n. Máris elmondható, hogy a vegyes bizottság határozott elszántságának köszönhetően az elmúlt években elkezdődött a közös történelemkönyvek szövegezésének előkészítése. "Tervünk az, hogy magyar és szlovák szerzők közösen írják meg a kapcsolatok történetét feldolgozó olvasókönyvet, ezen túlmenően pedig tizenöt magyarszlovák történésztársszerző összeállítja azokat a tankönyvi modulokat, amelyek a vitatott kérdésekre egyeztetett válaszlehetőségeket
