Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-09
19 Brüsszel egyelőre nem javasolja a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését - Utolsó esély Törökországnak Világgazdaság 20061109 Országjelentések. Egy hónapos ultimátumot adott az Európai Bizottság Törökországnak arra, hogy többévnyi késlekedés után vég re megnyissa kikötőit és reptereit a ciprusi hajók, illetve repülők előtt. Ha Ankara „nem hajtja végre teljes körűen kötelezettségeit, az az egész csatlakozási tárgyalási folyamatra kihat majd” – közölte José Manuel Barroso bizottsági elnök, miután a testü let úgy döntött, most még nem javasolja a tárgyalások azonnali felfüggesztését, ehelyett további egy hónapnyi lehetőséget ad a török kormány számára. Brüsszel a tegnapi döntés értelmében a december 14 – 15én esedékes állam- és kormányfői csúcs előtt tesz ma jd „releváns javaslatokat”, ha a törökök nem engednek – jelenti a Rapid. Mint ismert, Ankara azért nem hajlandó beengedni a ciprusi hajókat és repülőket, mert nem ismeri el a nicosiai kormányt a megosztott sziget egyedüli képviselőjének. Az EUban viszont egyre többen érvelnek azzal, hogy nem lehet felvételi tárgyalásokat folytatni egy olyan országgal, amelyik nem ismeri el az unió egyik tagállamát. A tegnap közzétett bizottsági jelentés egyébként erősen kritizálja a török csatlakozási felkészülés lelassu lását. Különösen sürgeti a reformokat a szólásszabadság kiteljesítése, a nem muszlim vallási közösségek és a nők jogainak megteremtése, a szakszervezetek működésének lehetővé tétele és a hadsereg polgári ellenőrzése terén. A Reuters értesülései szerint nég y biztos (Markosz Kiprianu ciprusi, Jacques Barrot francia, Benita FerreroWaldner osztrák és Viviane Reding luxemburgi) sokkal keményebb fellépést szorgalmazott a törökökkel szemben, de kisebbségben maradtak a bizottsági kollégiumon belül. A török minisz terelnök megkönnyebbülten reagált a bizottsági jelentésre. „A tárgyalások felfüggesztése, megszakítása (…) nem lehetséges” – fejtegette újságírók előtt Recep Tayyip Erdogan. Elismerte ugyanakkor, hogy egyes tárgyalási fejezetek megnyitását vagy lezárását v iszszatarthatja az EU, és a tárgyalások általában véve is lelassulhatnak. A főbb elemeiben már jó előre kiszivárogtatott brüsszeli jelentést a pénzpiacok sem fogadták kedvezőtlenül, a török líra és az isztambuli tőzsde irányadó indexe csak kismértékben gye ngült. A csatlakozási tárgyalásokat megkezdett másik állam, Horvátország sokkal több dicséretet kapott szintén tegnap közzétett országjelentésében Brüsszeltől, mint Törökország, de azért Zágrábnak is jócskán kijutott a további erőfeszítéseket sürgető fels zólításokból is. A horvát kormánynak elsősorban a gazdasági reformok, a korrupció visszaszorítása és az igazságszolgáltatás megerősítése terén kell igyekeznie a bizottsági elvárások fényében. Brüsszel részletes értékelést adott hat másik balkáni tagjelölt állam (Macedónia) vagy potenciális tagjelölt (Bosznia, Szerbia, Albánia, Montenegró és Kosovo) felkészülési folyamatáról is, de egyikkel kapcsolatban sem látja szükségét nagyobb előrelépésnek a kétoldalú kapcsolatokban. Sokkal inkább szükség lenne viszont a bővítés körüli konszenzus helyreállítására – fogalmaz az unió felvételi képességét elemző, szintén tegnap közzétett öszszegzésében a bizottság. Ehhez Brüsszel a maga részéről olyan lépésekkel igyekszik hozzájárulni, amelyek azt a benyomást erősíthetik az uniós polgárok szemében, hogy csak jól felkészült jelöltek nyerhetnek bebocsátást. Így a bizottság azt ígéri, hogy a bővítési folyamat minden fontos állomásánál elemzi majd, milyen mértékben képes az unió új tagok felvételére. A jelöltekkel a felvételi tá rgyalásokon kívül folytatott politikai és gazdasági tárgyalások eredményeit visszavezetik majd a tárgyalási folyamatba, és rendszeresebben tűznek ki konkrét, számszerű, mérhető elvárásokat az egyes tárgyalási fejezetek megnyitásának, illetve lezárásának fe ltételéül. A bővítéssel kapcsolatos kommunikáció, az új tagok felvételének kommunikálása a polgárok számára azonban továbbra is elsősorban a tagjelölt és a tagországok feladata – véli Brüsszel. VG A franciák is vitáznak a törökökről A török – EU viszony a francia belpolitika egyik meghatározó vitatémájává kezdi magát kinőni a jövő tavaszi elnökválasztás előtt. A szocialista párt a jövő héten dönt arról, ki lesz az elnökjelöltje, s a három legesélyesebb aspiráns kedd esti tévévitája elemzők szerint leginkáb b Törökország és az EU viszonyában állította szembe egymással Ségolene Royal nemzetgyűlési képviselőt, Laurent Fabius volt kormányfőt és Dominique StraussKahn volt pénzügyminisztert. Royal szerint az esetleges török EUcsatlakozásról a francia nép referen dumon dönthet majd. Fabius szerint a török csatlakozás kizárt, az „őszinte megoldás” stratégiai partnerség felkínálása. StraussKahn viszont a mellett érvelt, hogy Törökország felvétele stratégiai szempontból rendkívül fontos Európa számára. A legfrissebb felmérés szerint Royalt a szocialista szimpatizánsok 44 százaléka látná szívesen elnökjelöltként, StraussKahnt 39, Fabiust pedig 11 százalék. vissza
