Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-24
7 Történelmi visszaemlékezések, kordokumentumok, eseménykrónikák jelentek meg hétfőn a bukaresti román lapokban, kevés kommentáló elemmel. Egész újságoldalt szentelt a magyarországi évfordulónak az Adevarul és az Evenimentu l Zilei, felidézve az akkori eseményeket, korabeli fotókkal. "Budapesti ősz" címmel a Romania Libera is egész oldalt betöltő cikket közölt levéltári dokumentumok alapján, mégpedig Varga Andreának, a Romániában élő és kutató magyarországi történésznek a tol lából. Rövidebb cikket szentelt az évfordulónak a Cotidianul és az Evenimentul Zilei. Ez utóbbi címben az olvasható: a forradalom után ötven évvel Magyarország megosztottabb, mint bármikor. A lap munkatársa, Galambos Éva azt írja: az 1956os hősie sség örökségét ma sokan vallják kizárólagosan önmagukénak. Az Orbán Viktor vezette Fidesz tartja magát a forradalom igazi jogutódjának, ezért nem hajlandó részt venni a szociálliberális kormány által szervezett ünnepségen. A Fidesz mellett állnak a Kossut htéri tüntetők, akik azt remélik, hogy kirobban egy második 1956 - írja a szerző, megállapítva: a szocialisták megmagyarázhatatlan félénkséget tanúsítanak ez iránt az örökség iránt, noha az őket is megilleti, mivel Nagy Imre soha nem tagadta meg baloldali eszméit. Ily módon a magyar forradalom ötven esztendő után is befejezetlen maradt - írja az Evenimentul Zilei újságírója, aki szerint szükség lenne egy olyan össznemzeti konszenzusra, amely a bal- és jobboldal érdemeit egyaránt elismeri mind a forrada lomban, mind a rendszerváltásban, mind a demokrácia megteremtésében. A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hasábjain Ágoston Hugó kifejti: az 1956os magyar forradalom és szabadságharc olyan mélyről tört fel a magyar társadalomban, olyan drámai volt lefoly ásában és tragikus bukása ellenére is olyan jelentős messzeható következményeiben, hogy minden mai cirkusz, ami az ürügyén vagy az évfordulóval, a megemlékezésekkel párhuzamosan, antidemokratikus politikai célok követése közben történik, szánalmasan és elk eserítően kisszerű. Ez ma az utókor hálátlansága ´56tal szemben - írja Ágoston Hugó. Az erdélyi Krónikában Bakk Miklós politológus úgy véli: a forradalom ötvenedik évfordulója e napokban egy nagy, határlebontó felismerés ünnepe lehet Erdélyben. "A mo stani ünnep fényében immár a levert forradalom örökségét, az általa létrehozott magyar magyar árkokat is jobban látjuk, elsősorban azt, hol is van a magyarországi és erdélyi magyar önfelfogás különbözőségének a kiindulópontja. Most érthetjük meg, hogy a ´m agyar szétfejlődés´ döntő korszaka nem Trianon, hanem 1956 után kezdődött" - írja. Bakk Miklós szerint 1956 megroppantotta a KeletKözépEurópát addig egységesen leigázó diktatúra bilincsét, véget ért az elnyomás egységes rendje, amely a gondolatok, a kimondatlanságok és az életérzések világában valamiképpen még egységben tartotta a magyar önfelfogást, őrizte a magyar történeti tudat egységét. Az 56os forradalom után azonban különböző pályára léptek a Magyarországgal szomszédos országok - írja , és ezzel a társadalmi alkalmazkodás eltérő pályáit kínálták fel a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak. Az alkalmazkodásra kényszerülő, lazító szocializmus teremtette a legerőteljesebb határvonalat Kádár és Kossuth népe, a határon inneniek és túliak k özött, ez vált a mai határokon is átnyúló magyar magyar disputa életérzésekbe megbúvó okává - állapítja meg a Krónika szerzője. vissza Egyetlen '56 többféle üzenettel − Barroso, Fischer, Sólyom, Gyurcsány és Orbán a magyar f orradalomról Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. október 24. Az ünnep napjai során a magyar és az európai politika legfontosabb szereplői nemcsak az 1956os forradalmat, hanem a jelenkori Magyarországot is értékelték. Részletek Sólyom Lászlónak az O peraházban mondott ünnepi beszédéből: "Aki az én generációmból '56ról gondolkodik, annak saját életén kell elgondolkodnia. A forradalomtól elválaszthatatlan az, ahogy ötven éven át viszonyultunk hozzá. Az is, ha a megtorlás borzalmát hordoztuk, de az is , ha felejteni akartuk. Az is, hogy hallgattunke róla, vagy elmondtuk gyermekeinknek. Ha csak annyit tett valaki, hogy a Kádárrendszer harminchárom évén át nem vette szájára soha az ellenforradalom szót '56tal kapcsolatban, a forradalom egyik legfontosa bb üzenetét őrizte: azt, hogy nem veti alá magát többé a hazugságnak. De el kell számolnia azzal is, immár minden generációnak, mi történt '56tal a szabad Magyarország 16 éve alatt." "Az ötvenhatos forradalomban és az 1989es rendszerváltásban azonban a z a közös, hogy lényegüket tekintve tagadásai az állampárti kommunizmusnak. Nincs folytonosság '56 és Kádár között. Nincs folytonosság Kádár és az 1989/90ben megalkotott demokratikus jogállam között. Sőt, azt kell mondanunk, hogy az 1956 előtti diktatúra és
