Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-20
4 Schneider Márta magyar kulturális államtitkár azt mondta a megnyitó százötven fős közönségének, hogy "a demokratikus Oroszország és a demokratikus Magyarország látja a kapcsolatok, nem pillanatnyi politikai érdekektől vezérelt újrafogalmazásának útját, amely a tények gondos feltárásán át vezet". A megnyitón megjelent Jevgenyij Malasenko nyugalmazott tábornok is, aki 1956ban a különleges hadtest irányítójakén t a harmadik legmagasabb rangú szovjet katona volt Magyarországon. Malasenko, akinek öt évvel ezelőtti nyilatkozatai 1956ra vonatkozó nézeteinek nagymérvű átértékeléséről tanúskodtak, most elhárította a sajtó érdeklődését. "A szervezők célja az volt, hogy a sokrétű történelmi anyag révén, lehetőleg objektívan, politikai ítéletektől mentesen rekonstruálják a magyar forradalom történetét" - magyarázta Varga Éva. A kiállítás törzsét a moszkvai legújabbkori történeti levéltárban (RGANI), az egykori szo vjet kommunista pártarchívumban őrzött dokumentumok, a központi pártapparátus iratai adják: a "magyar események" kapcsán keletkezett legkülönbözőbb feljegyzések, munkaértekezletek anyagai, a központi bizottság jegyzőkönyvei és a pártelnökség határozatai. A bemutatott új (vagyis a titkosítás alól nemrég feloldott) dokumentumok már a forradalom elfojtásának (november 4i) kezdete utáni időszakra vonatkoznak. A legérdekesebb "új" dokumentum a két szovjet politikai küldött, Szuszlov és Arisztov december els ejei moszkvai beszámolója a politikai bizottság tagjának, Malenkovnak. Ez a húsz oldalas feljegyzés afféle összegzése az "56os magyar ügynek" - mondta Varga Éva, hozzátéve: Szuszlov és Arisztov novemberben folyamatosan Budapesten tartózkodott Kádár János kormánya mellett, egyeztetve vele azt is, hogy mit vigyen az MSZMP ideiglenes központi bizottsága elé. Magyar részről a Magyar Országos Levéltár és a Politikatörténeti Intézet Levéltára gyűjteményéből származó külügyminisztériumi dokumentumok, s az MDP/MSZMP 1956ra vonatkozó anyagai gazdagítják a kiállítást. vissza Szi li Katalin házelnök részvételével 1956ra emlékeztek a Vajdaságban Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Szabadka, 2006. október 19., csütörtök (MTI) - Az 1956os magyar forradalomra és szabadságharcra, s a szabadságharc Jugoszláviában menedék et talált vagy azon keresztül emigrált menekültjeire emlékeztek csütörtökön Szabadkán, és az északbácskai nagyváros melletti Palicson. Az évfordulós eseményeken részt vett Szili Katalin, az országgyűlés elnöke, aki a szabadkai városházán - miután rövid megbeszélést folytatott a vajdasági magyarság néhány vezetőjével , az 1956os őszi napoknak emléket állító fotókiállítást nyitott meg . A házelnök ez alkalomból Raymond Aron francia filozófust idézte, aki "győzedelmes vereségnek" nevezte 1956ot, s hangsúlyozta, hogy a szabadságért, függetlenségért és demokráciáért küzdő magyarok ötven évvel ezelőtt megmutatták, hogy le lehet számolni a kommunizmus illúziójával. A késő délutáni órákban, a Szabadkához közeli patinás, monarchiabeli fürdőhelyen, Palicson emléktáblát avattak annak a központi befogadó tábornak az emlékére, amely sok ezer, a forradalom bukása után menekülni kényszerülő magy arnak nyújtott átmeneti otthont. A Palicsitó partján lévő parkban tartott ünnepségen elsőként Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szólalt fel, s egy sorba állította a magyar történelem három jeles dátumát, a nándorfehérvári diadal t hozó 1456ot, 1848at és 1956ot, mint amelyek méltóan tanúsítják a magyar nép szabadságszeretetét, s bizonyítják, hogy szembe lehet szállni akár a túlerővel is. Kasza József emlékeztetett rá, hogy 1956ban, a forradalom leverése után 20 ezer magyar mene kült Jugoszláviába, s közülük kétezer új otthonra is talált ott. Akkor egy évig nyitott volt a határ, s mi most reméljük, hogy eljön az az idő, amikor ismét nyitott lesz - zárta beszédét a VMSZ elnöke. Szili Katalin szintén arra emlékeztetett, hogy a s zabadságra, függetlenségre, demokráciára vágyó magyarok, akiknek a bukott forradalom és szabadságharc után nem volt maradásuk, először Jugoszláviában találtak otthont. Az akkori szerbmagyar kapcsolatok illusztrálására szűkebb pátriájából hozott példát, fe lidézve azt az 1956. október 26i, egy szerb ortodox lelkész által megszövegezett nyilatkozatot, amelyben szerbek, horvátok és szlovének hitet tettek Magyarország szabadsága és függetlensége mellett. Ugyancsak a szabadságért, demokráciáért, emberibb él etért küzdő szerbek és magyarok szoros kötődésére helyezte a hangsúlyt beszédében Predrag Markovic, a szerb parlament elnöke, aki emlékeztetett rá hogy a szerb értelmiség, a vajdasági magyarság az 1956ot követő 35 évben jelentősen hozzájárult az elnyomás elleni magyarországi harchoz, a szabadság eszméjének ébren tartásához. Ezt követően viszont, tíz éven keresztül a magyarok segítettek nekünk - mondta a Jugoszlávia szétesését kísérő balkáni háborúk időszakára és a milosevici korszakra utalva. Az ötven évve l ezelőtti eseményekre visszatérve a szerb parlament elnöke emlékeztetett rá, hogy akkor 19, a magyar menekülteknek felállított befogadó tábor működött Jugoszláviában, s figyelmeztetett rá: a ma
