Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-14
7 1956ban teljesen más volt Magyarország nemzetközi helyzete, mint ma, kezdi a bizottság elnöke. Ötven évvel ezelőtt Magyarország idegen megszállás alatt volt, most függetlenek vagyunk. Akkor a Sz ovjetunió által hatalomba emelt politikusok álltak az ország élén, most szabadon választott parlament és annak pártjai adják az ország vezetőit. De míg a párhuzamkeresés, illetve az aktualizálás nem a történészek dolga, addig az okok kutatása annál inkább. Miért vezetett egy, lényegében a város néhány pontjára korlátozódó tüntetés országos felkeléshez? Erre csak akkor tudunk választ adni, ha ismerjük azokat a sérelmeket, amelyek a magyar társadalom szinte minden csoportját érintették. Megsértették a nemzet egészét érzelmeiben, amikor megváltoztatták és részben elvették ünnepeit, eltiltották évszázados szokásaitól, nemzeti, vallási hagyományaitól. Nemcsak a polgári pártokhoz, polgári világhoz tartozó embereket bélyegezték meg. Lemunkásarisztokratázták a munká sság legjobban képzett részét, lekulákozták a legjobban gazdálkodó parasztokat, leburzsoázták a kisvállalkozókat, kisiparosokat, kereskedőket. Mindeközben olyan irreális gazdaságpolitikai célokat igyekeztek megvalósítani, amelyek tragikus gazdasági kudarco khoz, ellátási nehézségekhez vezettek. A társadalmipolitikai konfliktusok megoldásához hiányzott a demokrácia minimuma is. Ezért azután egy, jobbára az értelmiség meghatározott csoportjaira korlátozódó mozgalom napok alatt országos politikai válsághoz vez ethetett. Természetesen nem véletlen, hogy 1956 őszét rendre felidézik. A felkelők és tőlük függetlenül vagy velük összhangban a kormány is olyan célokat fogalmazott meg, amelyek nem csupán a szovjet rendszer totális kritikáját testesítették meg, hanem a modern, jel enleg is érvényes demokrácia alapelveit. Mindenekelőtt a függetlenséget, a szólás- és sajtószabadságot, a politikai pluralizmust. Ez a modernitás is oka annak, hogy napjaink egyetemes történeti művei 1956ot, a magyar forradalmat a XX. század kiemelkedő vi lágtörténelmi eseményeként említik. A szovjet rendszer háromnegyed százados históriájában volt jó néhány, elsősorban szociális indíttatású felkelés. De a magyar október, Nagy Imre kormánya volt az egyedüli, amely túllépett a rendszer politikai keretein, ső t katonai ellenállásra is vállalkozott. És a szovjet proletárdiktatúra szinte minden sebezhető pontját célba vette: egypártrendszer helyett többpártrendszert, centralizált hatalom helyett parlamentarizmust, Moszkvából kinevezett kormányok helyett nemzeti f üggetlenséget követelt. Egyetemes történelmi nézőpontból ma már azt is látjuk, hogy a desztalinizáció Sztálin halála után Magyarországon volt a legradikálisabb. A folyamat 1956ban ért a csúcsra, s ha el is akadt, sok területen folytatódott a Kádárkorszak ban. Ezért is kaphatott több mint 30 év után '56 emléke kiemelt jelentőséget a magyarországi rendszerváltásban, állapította meg Glatz Ferenc. Miután Gorbacsov peresztrojkája közben megroppantak a proletárdiktatúra alapintézményei a Szovjetunióban, lehető ség látszott arra, hogy Magyarországon is korrigálni vagy váltani lehessen az 1948ban kialakított rendet. 1956 céljai időszerűnek bizonyultak. Párhuzam természetesen itt is csupán annyiban vonható, amennyiben a korábban meg nem valósítható elképzelések is mét napirendre kerültek. Kezdődött 1988ban az állami tulajdon monopóliumának feladásával, folytatódott 1989 nyarán a sajtószabadság megteremtésével, az egyházak állami ellenőrzésének és az iskolaalapítás állami monopóliumának megszüntetésével, a többpártr endszer bevezetésével 1989 őszén. Azután következett az államrendváltás, a polgári köztársaság kikiáltása, amelyet - nem véletlenül - október 23ára időzítettek, majd megvalósult Nagy Imre - és tegyük hozzá: 1956. november 1jén még Kádár János - legradiká lisabb célja, a megszálló szovjet csapatok távozása Magyarországról. 1990. március 10én, elsőként a megszállott országok közül hazánkban írták alá a megállapodást a szovjet csapatok kivonásáról. És még valami: 1989 májusától, Nagy Imre újratemetésének elő készítésétől egy rövid időre létrejött az a politikai egység is, amelyben kormány és ellenzék közös célokat talált és együtt dolgozott. A tudományos észjárás más természetű, mint a politikai, mondta befejezésül az akadémikus. Ez vonatkozik a jelenre és a múltra is. Remélhetően ez kiderül hétfőn és kedden az Akadémián tartandó konferencián. vissza Az unióban továbbra is téma a budapesti hatósági jogsértés - Mind feszültebbé válik a viszony a magyar frakciók között · Az MSZPs Lévai Katalin korábban a párizsi zavargókat védte Magyar Nemzet 2006. október 14. Szerző: Lovas István A Budapesten szeptember 19 – 20án elkövetett súlyos hatósági jogsértésekről beszélt Gál Kinga néppárti európai parlamenti képviselő az Európai Unió p arlamentjének teljes, brüsszeli ülésén. A fideszes képviselőnő az állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottság tagjaként – mint arról számot adtunk – már beszámolt a jogállamiságot és alapvető szabadságjogokat sértő rendőri brutalitásokról, és felkért e a bizottság elnökét további
