Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-04
17 tanárokat megfélemlítsék. Bodó Barna szerint az etikai bizottság úgy járt el, mint a kommunizmus idején a koncepciós pereket tárgyaló bíróság: a meghallgatáson az általuk elmondottakból részeket ragadtak ki, s íg y annak az eredetitől teljesen eltérő értelmet adtak. „Nem hátrálunk meg, és a büntetéseket nem nyeljük le. Az etikai bizottság vagy ragaszkodjék ahhoz, amit mi mondtunk, vagy ismerje be, hogy egyszerűen nem volt alapja az ellenünk irányuló kezdeményezésne k”, mondta Bodó Barna. Július 25én négy tartózkodás és egy ellenszavazat mellett az egyetem szenátusa elfogadta azt a javaslatot, melyet az etikai bizottság a BKB három vezetőjével kapcsolatban hozott. A döntést az egyetem sajtóközleményben hozta nyilván osságra. Ezt azonban a rektor már napokkal korábban hatályba léptette. Az érintett három magyar oktató ismét kijelentette, fellebbeznek és folytatják a BKB keretében kifejtett munkájukat. Amennyiben fellebbezésüknek nem adnak helyt, jogi útra terelik az üg yet. Időközben felröppent a hír: Andrei Marga, a BBTE volt rektora, az egyetem akadémiai tanácsának elnöke 1972 – 73ban a Román Kommunista Párt részéről felügyelte a kolozsvári diákrádió adásait. A Frankfurter Allgemeine Zeitung által közzétett, s a BKB által is ismertetett hírt Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa megerősítette. Egyik adás után Marga felelősségre vonta. Kérte a szalagot, de a szöveget már törölték. Gáspárt ekkor megfenyegették, hogy kirúgják a diákrádiótól, de ez elmaradt. 1973tól Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége mostani elnöke lett a diákrádió magyar adásának főszerkesztője. Margával kellett jóváhagyatnia a műsort. Volt, amikor jóváhagyta, volt, amikor nem. Volt, amikor csak a műsor vázlatát kellett bemutatni, volt, ami kor a szalagot is. Szerinte Marga nem tűnt kimondottan elvetemültnek, de rádiós társai számára a kommunista elnyomó rendszert testesítette meg. Közben a BKB megbeszélést szervezett Bukarestben a BTE újraindításáról, amelyre meghívták az ezt ellenző román értelmiségieket, egyetemi tanárokat is. Egyik, a Bolyait mindinkább ellenző magyar újságíró az Andrei Marga cenzori múltjának megszellőztetését a BKB rendezvénye sikertelenségeként előlegezte. E harangfélreveréstől függetlenül a Bolyait ellenző bukarestiek egyike sem vett részt a tanácskozáson. Ez idő tájt a BKB pert indított a budapesti Élet és Irodalom (ÉS) című lap ellen. Ezzel egyidejűleg Cs. Gyimesi Évát, a BBTE oktatóját is törvény elé idézte. A per célja, hogy a tanárnő vonja vissza az ÉSben megjel ent állításait, a lap pedig közöljön helyreigazítást. Az ÉS június 2i számában ugyanis Cs. Gyimesi Éva „Soliloqium az erdélyi magyar egyetemről” című írásában azt állította, hogy a BKB szakmailag illetéktelen ügynökök gyülekezete, nincs mögöttük hivatásos tudásgyakorlat. A Bolyait ellenzők helyben is hallatták hangjukat. Demény Péter fiatal egyetemi tanár még nem érzi feltétlenül szükségesnek az önálló magyar egyetemet, mert „1. A (bölcsész) diákok többsége nem elég tájékozott és felkészült ahhoz, hogy eg yetemista legyen, s ezért nem értem [ő, Demény Péter], miért kellene növelni a hallgatók számát. Tájékozatlanságukért és felkészületlenségükért nem ők tehetnek elsősorban, hanem más tényezők, például a középiskolai oktatás színvonala, de ettől még a tény t ény marad. 2. A román államtól és a balkáni bürokráciától független Sapientia immár évek óta létezik, mégsem sikerült egyenletesen magas színvonalú oktatást biztosítania. 3. Ez véleményem szerint összefügg az erdélyi magyar közösség szellemi autonómiájának , kreativitásának és kezdeményezőkészségének rendkívül alacsony fokával.” Borbély Tamás újságíró szerint „szükség lenne az eszmecserére [az ellenzők és a Bolyaipártiak köztire], hiszen a BKB által szervezett tüntetéssorozat óta már egy év is eltelik, az évfordulón pedig nem kizárt, hogy újabb megmozdulás ismételt hisztériarohamát kell elviselnünk.” Úgy véli, ne szigetelődjünk el az egyéni boldogulás szempontjából semmi haszonnal nem kecsegtető „Virtuális Magyarországon”, mert jobb egy minden szempontból e rős regionálishelyi szerveződésben a románokkal együtt élni. Továbbá, mint mondja, „belefáradhatott már az erdélyi magyarság abba, hogy olyan jogokért küzdjön, amelyeket a román állam nem akar neki biztosítani”. Vigyázat tehát, „az egyetemmel kapcsolatban félő, hogy magunknak ártunk, ha vakbuzgósággal küzdünk érte”. Ezért jobb lenne, ha az RMDSZ programjából is kivennék az önálló magyar felsőoktatásra vonatkozó részt. Mert, úgymond, így sokkal nagyobb eséllyel lehetne küzdeni a BBTEn létesítendő önálló ma gyar karokért. Kása Zoltán egyetemi tanár nem maradt adósa Demény Péternek. Mint mondja, nem a diákok képességeivel van baj, hanem a felkészültségükkel. Ez ellen viszont nem panaszkodni, hanem tenni kell. Hogyan lehet elképzelni, hogy a mindössze öt éve l étező Sapientia egyenletesen magas színvonalú oktatást biztosítson (miközben
