Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-02
8 Fico már többször jelezte: ezt a hazafiatlan cselekedetet levélben kéri számon Bugáron, aki megerősítette, hogy egyelőre nem kapott ilyen levelet, ellenben nem ért i, vajon egy uniós ország legitim pártjának elnökeként miért ne tárgyalhatna egy másik uniós ország bármelyik pártjával. Mint mondta, ezt senki sem kérheti rajta számon, ráadásul tudni illenék, hogy Budapesten senkit sem uszított Szlovákia ellen. Épp ellen kezőleg: a szlovákiai történésekkel kapcsolatosan mérsékletre intette magyar partnereit. "Ha a kormányfő valóban ismeri a tárgyalásaim részleteit, akkor jobban tenné, ha fenyegetés helyett inkább vállon veregetne azért, amit mondtam. Mert hogy tudom, mit m ondtam" - mondta az MTI megkeresésére az MKP elnöke. Fico a közgyűlésen kijelentette: kormányzásának legnagyobb próbája a jellempróba lesz. "Mert ha jellemünkben csődöt mondunk, akkor ugyanúgy járunk, mint azok, akik előttünk kormányoztak, de ha képese k leszünk ellenállni az ő szofisztikus rendszerüknek, akkor hosszú távon sikeresek leszünk". vissza A szerb parlament elfogadta az új alkotmány tervezetét Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. sze ptember 30., szombat (MTI) - A szerb parlament szombaton, késő estébe nyúló ülésén elfogadta az új szerb alkotmány tervezetét, amelyről - előreláthatólag október 28án és 29én - népszavazás mondja majd ki a végső szót. A 250 tagú parlament mind a 242 jelen lévő képviselője megszavazta az alaptörvényt, amely a szerb nép és valamennyi lakója államaként határozza meg Szerbiát, amelynek része Koszovó autonóm tartomány. Ebből fakadóan valamennyi állami szervnek minden lehetséges bel- és külpolitikai eszközz el kötelessége védelmezni Szerbia érdekeit Koszovóban, vagyis egyetlen szerb hivatalos intézmény sem mondhat igent a tartomány - a nemzetközi közösség által nagy valószínűséggel még az idén megszavazandó - függetlenségére. A koszovói autonómiát a tervezet szerint egy ezután meghozandó külön törvénynek kell szabályoznia. Az alkotmány hitet tesz a jog, a szociális igazságosság és a polgári demokrácia elvei, az emberi és kisebbségi jogok védelme, valamint az európai értékek mellett. Leszögezi, hogy az álla m hatalmának korlátot szab az állampolgárok területi autonómiája és helyi önigazgatása, s az állam védi a nemzeti kisebbségek jogait, s megfelelő feltételeket teremt nemzeti identitásuk megőrzéséhez. Szerbia külpolitikája az alaptörvény szerint a nemze tközi jog általánosan elfogadott elvein és szabályain nyugszik, s az általa megkötött nemzetközi szerződések beépülnek az ország jogrendjébe, s közvetlen alkalmazásra kerülnek. Az ország legfőbb közjogi méltóságát, a köztársasági elnököt továbbra is k özvetlenül választják, és megbízatása öt évre szól. Ahhoz, hogy tisztségéből - amennyiben tevékenységével megsérti az alkotmány előírásait - elmozdítsák, parlamenti határozat szükséges, amelyet a képviselők legalább kétharmadának támogatnia kell. Az al kotmánytervezet külön is foglalkozik a Vajdaság autonóm tartománnyal, amelynek számára nem biztosítja ugyan a helyi politikusok által igényelt törvényhozási, végrehajtói és részleges bíráskodási önállóságot, ám leszögezi, hogy a Vajdaságnak a szerb költség vetés legalább 7 százalékát kitevő saját költségvetéssel kell rendelkeznie, s ennek legalább az egyhetedét beruházásokra kell fordítani. Mint Vojislav Kostunica kormányfő az alkotmánytervezet nyilvánosságra hozatala után közölte, minél előbb meg akarjá k tartani a végső jóváhagyásra hivatott népszavazást, amelyet a parlament ír majd ki vasárnap délre összehívott ülésén. A referendumot követően pedig - nagy valószínűséggel még az idén - parlamenti és elnökválasztást tartanak. v issza Elhunyt Sütő András Budapest, 2006. október 1., vasárnap (MTI) - Hosszan tartó betegség után elhunyt Sütő András szombat este fél 11 előtt Budapesten - tájékoztatta Cselényi László, az erdélyi magyar író veje az MTIt. Cselényi László elmondta: a melanomában elhunyt író az Országos Onkológiai Intézet betege volt. Temetéséről a család később intézkedik - tette hozzá. Sütő András 1927ben született Pusztakamaráson. A nagyenyedi Református Kollégium, majd a kolozsvári Református Gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel. 1949ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főis kola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az ötvenes évek politikai viszonyaival ezért 1 954ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol egészen 1989ig helyi lapok főszerkesztői pozícióját töltötte be.
