Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-04
13 felemelkedéssel együtt járó modernizációt, és a kisebbségek fennmaradását. Nem a régiót kell etnicizálni, hanem az etnikumot regionalizálni, így valahogyan mondja, ha jól emlékszem. Ez azonban kisebbégi politikai és kulturális autonómia nélkül - amelyen nem feltétlenül és nem minden esetben kell érteni területi önrendelkezést is - egyetlen kisebbségi közösséget sem fog megmenteni az asszimilációtól, s őt, egyegy kistérségben akár még serkentheti is a beolvadási folyamatot. A Kárpátmedence története mindehhez gazdag példatárral szolgál. Nem baj, sőt egyenesen üdvös tehát, ha színes etnikai szőttesesekről álmodunk, azonban minden pillanatban és minden t ettünkkel arra kell törekednünk, hogy a magyar kisebbségi közösségeket - mint ahogyan egyetlen más közösséget sem - soha, semmilyen körülmények között ne kárhoztathassa senki sem gazdasági, sem kulturális, sem pedig politikai lábtörlőszerepre. Esetünkben ennek a magyar nemzet határokon átnyúló politikai integrációja és a kisebbségi autonómia két egyenértékű alapfeltétele. A többi - így a régiók alakuló/alakítandó hálózata is - legföljebb csak fontos ráadás. vissza Jelenko ri történelemhamisítás Kapu 2006. szeptember Szerző: Borbély Zsolt Attila - Temesvár Gyurcsány Ferenc és a nemzetpolitika Nézzünk egy pár idézetet egy magas közjogi tisztséget betöltő magyarországi politikustól: „A nemzetpolitika nem szűkíthető le a hat áron túl élő magyarokkal kapcsolatos politikára. (…) Véleményem szerint a nemzetpolitikának magában kell foglalnia valamennyi, a nemzet felemelésére irányuló törekvést és programot. A nemzetpolitika része a gazdaságpolitika (…), az egyes ágazati politikák (…), a demokratikus intézményrendszer, a demokratikus normák és kultúra fejlesztésére vonatkozó politikai akarat és tett – és még hosszan folytathatnánk a sort. (…) Nem kétséges, hogy a jelenlegi magyar politika egyik legfontosabb feladata a határon túl él ő magyar közösségek segítése és támogatása magyarságuk megtartásában és megélésében.” Félreértés ne legyen, e veretes mondatok nem Orbán Viktortól vagy a nemzeti oldal más vezetőjétől származnak, hanem a jelenleg regnáló miniszterelnöktől. Hasonló megejt ő megfogalmazások olvashatók még szép számmal Gyurcsány Ferenc Útközben című könyvében. (Napvilág Kiadó, 2005; a kiragadott részletek egyébként a 112. oldalról valók.) Ez lenne az elmélet. S mit mutat a gyakorlat? Nos, az olyan sivár és lehangoló, hogy mé g azok a politikusok is megütköznek rajta, akik nem éppen a kemény nemzeti kiállásukról nevezetesek. Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke például a minap megrendezett Határon Túli Magyar Képviselők Fórumán kifejtette, hogy nem tud mit k ezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a MÁÉRTot. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyarmagyar együttműködés kereteiről. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Fórumot követő sajtótájékoztató n megjegyezte azt is: nem szeretné, ha az intézményes magyar – magyar kapcsolatokból eltűnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. A kormány ugyanis úgy döntött nemrégiben: az Illyés Közalapítványt beolvasztja a Szülőföld Alapba, a Márton Áron Kollégiumot pedig a Balassi Bálint Intézetbe. A Határon Túli Magyarok Hivatalát már felszámolták, a MÁÉRT tetszhalotti állapotban van. Pillanatkép a gyurcsányi nemzeti építkezés komplex és szerves folyamatából… Határon túli propaganda Tény ugyanakkor, hogy a Gyurcsánykor mány nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is „el akarja adni” politikáját. Erdélyben továbbra is lélegeztetőgépen tartják a már Gyurcsány hatalomra jutása előtt létrehozott Erdélyi Riportot, mely hangvételében néha még a 168 órán is túltesz szolga i kormánypártiságában. (Pedig az bizony nagy teljesítmény.) Mellette pedig a Romániai Magyar Szó tönkremenetele után létrehoztak egy nyíltan és egyértelműen balos lapot, az Új Magyar Szót, melynek fő feladata, hogy az SZDSZ – MSZP kormány politikáját népszer űsítse Erdély földjén. Az RMSZ kissé lapos, szürke RMDSZpropagandakiadvány volt, mely nem foglalkozott túl intenzíven a magyar belpolitikával. Az UMSZ láthatóan több pénzből működtetett színes, jobban szerkesztett kiadvány, mely természetes Markópártiság a mellett sorban hozza a magyarországi baloldal vezető figuráival az exkluzív interjúkat, akárcsak az Erdélyi Riport. A lap olvasottságáról „kemény adatot” nehéz lenne mondani, de talán valamilyen mértékben az is árulkodó, hogy a honlap szavazógépén egy eg yébként közérdeklődésre számot tartó kérdésben (a román hatalom túlkapásai a romákkal szemben) jómagam adtam le a harmadik szavazatot. De nemcsak az olvasottság számít ugyebár – Erdélyben egyébként is töredékére csökkent az
