Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-31
18 Göncz Kinga lapunk kérdésére leszögezte: természetes, hogy a külügyminisztérium tájékoztatást ad a diplomáciai képviseleteknek, és közli velük a kormány álláspontját. Ezúttal is annyi történt, hogy a MeH küldött egy tájékoztató anyagot az októ ber 23i ügyek kapcsán, amihez mellékelték a miniszterelnök e tárgyban elmondott parlamenti beszédét. – Ha van valami, amit a bizottságnak meg kellene tárgyalni, az Orbán Viktor strasbourgi beszéde – vélte. Annak ugyanis valóban kemény külpolitikai jelentősége volt. Hiszen az ellenzék vezére lényegében azt szorgalmazza, hogy a baloldali vezetésű keleteurópai o rszágok ne kapjanak pénzügyi támogatást az Európai Uniótól. Göncz Kinga aránytévesztésnek tartja, hogy emiatt nem hívják össze a külügyi bizottságot, egy diplomáciai tájékoztató kiküldéséért viszont igen. A külügyminiszter azt kérte, hogy „őrizzük meg a jó zan eszünket és ítélőképességünket”. Göncz cáfolta Németh állítását, amely szerint a Gémesilevél a Fidesz és Orbán Viktor lejáratására utasította volna a magyar képviseleteket. Emlékeztetett rá, hogy nem sokkal korábban éppen a Fidesz vonta be a külföld et a belpolitikába: Orbán Viktor összehívta a Budapestre akkreditált nagyköveteket és értésükre adta, hogy nem lehet garantálni biztonságukat az október 23i ünnepségek alatt. A külügy ezt veszélyesnek értékelte. Kepecs Ferenc Ötven magyar kérdés Ötv en „magyar személyiség” intéz kérdéseket az „Európai Unió közvéleményéhez” abban a levélben, amelyet az Európai Keresztény Párt (EKP) képviseletében Holdampf Lajos alelnök nyújtott át tegnap Brüsszelben Franco Frattini uniós biztos munkatársának. Holdampf kisebb feltűnést keltett, amikor a bizottsági sajtóértekezleten szót kért, és a magyarországi állapotok tarthatatlanságát bizonyító dokumentumra hívta föl a figyelmet. Az Európai Bizottság déli sajtóértekezletén magát magyar újságíróigazolvánnyal igazo ló férfi – aki az írásos dokumentumban „szabadságharcosnak” titulálja magát – lapunknak azt mondta: azért Franco Frattinit kereste meg a „petícióval”, mert a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztos vizsgálja az október 23án Budapesten történt „jogsértéseket”. Holdampf szerint Magyarországon nincs demokrácia, és most már a civil szférának is hallatnia kell a hangját a zavaros politikai és gazdasági közállapotok miatt. Az ötven személyiség – köztük Kerényi Imre, Dévai Nagy Kamilla, Kondor Katalin , Hegedűs Csaba – a dokumentum bevezetője szerint abban a reményben szólalt meg, hogy kérdéseik nemcsak Magyarország, hanem a tágabb térség problémáira is rávilágíthatnak. E célt szolgálhatja például Bencsik András újságíró kérdése is: „Nem gondoljae a Ny ugat, hogy amit elmulasztott 1956ban, azt most megtegye, vagyis kiálljon a magyar demokrácia védelmében?” Szentmihályi Szabó Péter, az EKP elnöke pedig azt kérdezi: „Az önök államának alkotmányában vane arra paragrafus, mi a teendő, ha a kormányfő pszich ikai állapotánál fogva alkalmatlan a poszt betöltésére?” vissza Halmai Katalin (Brüsszel) A gyanú árnyéka Vajdaságma.info • 2006.10.31. „A gyanú á rnyéka vetődött a szerbiai referendumra és szerintem ez igencsak kihatással lesz a következő választásokra” – nyilatkozta Dragan Bujošević, a szerb újságírás öreg rókája, jelenleg a (kormánypárti) NIN hetilap munkatársa ma a B92nek. Hát, igen. Ezt sokan m ások így fogalmazták meg vasárnap este: tudtuk, hogy ez lesz, de azért mégis… Végül majd 54,2%os részvételi arányt kürtölt ki a szerb állami választási bizottság azzal, hogy a voksukat leadók 96,53%a (a szavazótestület 52,31%a) támogatta az alkotmány ja vaslatát. Vasárnap 14 óráig 32,72%os volt a részvétel, és ha folytatódott volna az addigi trend, akkor kb. 45%os részvételre lehetett volna számítani. Erről így ír a londoni The Times: Vojislav Koštunica kormányfő és Boris Tadić államfő vasárnap délutáni felszólít ása után növekedett a részvételi arány, ám egyes független megfigyelők arra figyelmeztettek, hogy a szükséges számú szavazat megszerzése érdekében szabálytalanságok is történtek. A referendumi kampány hetei déja vu érzést kelthettek: az állami és félálla mi média olyan szinten és olyan hevesen végezte propagandatevékenységét, mint a miloševići időkben. Nem láttam, így csak internetes fórumokon megjelenteket idézek: a Pink tévé állítólag vasárnap délelőtt ismételten levetítette a Koszovói csata c. ócska ját ékfilmet, amely Milošević felemelkedése idejében, majd a NATO elleni háborúja alatt volt a szerb tévék standard műsorszáma.
