Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-31
15 A külügyi bizottság elnöke négy kérdésre várna választ a külügyminisztertől. Az első a köztisztviselői törvényt betartását kéri számon, ami azonban az adott esetben teljes mértékben irreleváns. A misszióvezető ugyanis mindig a kormány álláspontját képviseli. A második kifogásolja, hogy a miniszterelnöki hivatal "a vizsgálat előtt" utasítja magyarázkodásra a külképviseletek vezetőit. Ez a kérdés viszont csak akkor lenne indokolt, ha álláspontjának kialakításával az ellenzék megvárta volna a hivata los vizsgálatot. A harmadik szóvá teszi, hogy a misszióvezetőket "utasítják politikai álláspont közvetítésére". Csakhogy a misszióvezetőknek egyebek között éppen ez a kötelességük. A negyedik kérdés az előírásokat és a "diplomáciai érintkezés biztonsági szabályait" kéri számon azon, hogy a miniszterelnök szakállamtitkára közvetlenül utasítgatja a misszióvezetőket. Ez utóbbi kérdés (és a biztonsági szabályok) miatt nem érdemes összehívni a külügyi bizottságot, de egy rövid választ talán tényleg megérdem elne. A külügyi szóvivő ugyanis nem tudott választ adni arra a kérdésünkre, hogy Göncz Kinga láttae Gémesi szakállamtitkárnak a külképviseletek vezetőihez intézett levelét. A Magyar Hírlap más forrásból úgy értesült, hogy a levelet a Külügyminisztérium "megkapta és nem kifogásolta"; ez arra utal, hogy a Külügy a levelet annak elküldése után – tájékoztatásul – kapta kézhez. Szokványos esetben a Miniszterelnöki Hivatal nem intéz ügyeket a külképviselet vezetőivel a külügyminiszter feje felett, esetleg anna k tudta nélkül. A misszióvezetők főnöke a külügyminiszter, nem pedig egy szakállamtitkár, még ha az utóbbi a "kancellária" embere is. Nem lenne feltűnő, ha Gémesi Ferenc levele Göncz Kinga ellenjegyzésével – egyetértő támogatásával – került volna a misszió vezetőkhöz. A külügyi szóvivő és a kormányszóvivői iroda azonban egyaránt azt közölte, hogy a Miniszterelnöki Hivatalnak joga van közvetlenül is kapcsolatba lépnie a misszióvezetőkkel. Lapunknak a kormányszóvivői irodán elmondták, hogy ha számítani lehet r á, hogy külföldön valamilyen esemény vagy reform érdeklődést kelthet, akkor mindig küldenek tájékoztató háttéranyagokat a nagyköveteknek. Ilyenkora tartalmi kérdésekről szakértői szinten egyeztetnek az érintett minisztériummal. Ebben az esetben a Külüggyel ilyenre nem volt szükség, mivel a tájékoztatás az október 23ával kapcsolatos eseményekről szólt, s ezért a rendőrséggel és a Nemzetbiztonsági Hivatallal egyezettek. vissza MHösszeállítás Fagyos volt a lengyel – német c súcstalálkozó Berlinben − Nem enyhült a német – lengyel viszony Magyar Hírlap • 2006.10.31. Nem enyhült a német – lengyel viszony a két ország csúcstalálkozóján: Varsó a kártérítésekhez, Berlin a Moszkvával közösen épített gázvezetékhez ragaszkodik. óll eh et Angela Merkel sokat mosolygott Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnökkel tartott találkozóján, a két ország közötti nézeteltéréseket nem sikerült megoldania. Berlin és Varsó viszonya már régóta nem volt olyan mélyponton, mint mostanában, főleg a leng yel kormány megnyilvánulásai miatt. A német kancellár határozottan kijelentette: országa nem támogatja az egykori keleti területekről kitelepített családok kártérítési követeléseit. Ezt a lengyel kormányfő tudomásul vette, de máris közölte, hogy ez neki kevés. Kaczynski ezzel újra nyomás alá vette a német kancellárt, bár Berlin az elmúlt időszakban mindent megtett, hogy megértesse az új lengyel vezetéssel: semmi oka sincs aggódnia az "újnémet nacionalizmus felbukkanása" miatt, főleg amiatt nem, hogy az Elűzött Németek Szövetsége kormányzati támogatásra lelne esetleges kártérítési igényei miatt. Éppen a Magyar Hírlapnak adott hosszabb interjúban fejtette ki nemrégiben a Szövetség elnöke, Erika Steinbach, hogy nem pénzt, hanem gesztusértékű bocsánatkérést szeretnének kapni amiatt, hogy a negyvenes években több millió német nemzetiségűt űztek el szülőföldjükről, és mindenüktől megfosztották őket.
