Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-31
9 - Ellentétben a miniszterelnökkel, Orbán a paternalista államot támogatja, s ezért nem is érzi kínosan magát - írja a szerző, aki szerint a Fideszvezető a kommunista korszakra jellemző ígéreteket alkalmaz. S az amerikai lap megemlíti a múlt héten tett népszavazási kezdeményezéseket is, hozzátéve: ha ez zöld utat kap, a reformoknak végük lehet. (MTI) A társadalom megosztottsága volt a legfeltűnőbb a Robert Bosch Alapítvány Médiatandem nevű, egy hónapos magya rországi programja hét németországi, két svájci és egy ausztriai résztvevője számára. Tegnapi sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, tudták, hogy a magyar társadalom polarizált, de azt nem, hogy ilyen erősen. Szóba sem állnak egymással a másmás politikai táborhoz tartozók, esély sincs a konfliktusok kezelésére. Egyikük szerint nem az utcai megmozdulások alapján döntenek egy ország mellett a befektetők, hanem, hogy érvényesüle ott a jogállamiság - ezt Magyarország esetében nem vonták kétségbe. (MTI) vissza Kostunica: győzött az új alaptörvény − Az albán lakosság bojkottálta a szavazást 2006. október 30. 16:00 MNO Érvényes volt az új szerb alkotmányról tartott hét végi népszavazás egy, a voksolást megfigyelő független szer vezet szerint. Adataik alapján a választáson 53,3 százalékos volt a részvétel, és győzött az új alaptörvény. Az albán lakosság bojkottálta a szavazást, mert szerintük az alaptörvény egyetlen célja az, hogy Koszovót Szerbiához kösse. A Központ a Szabad Vál asztásokért és Demokráciáért szervezet adatai szerint a kétnapos szavazáson 53,3 százalékos volt a részvételi arány, és a választók 51 és fél százaléka voksolt igennel az új alaptörvényre. Vojislav Kostunica kormányfő az előzetes becslésekre hivatkozva a zt mondta: Szerbia világosan megmutatta, hogy meg kívánja őrizni területi egységét, és a tőle elszakadni kívánó Koszovó tartomány az ország szerves részét képezi. Az alkotmánytervezet az ország elidegeníthetetlen részének minősíti a túlnyomó többségben a lbánok lakta Koszovót, de a kétmillió koszovói albán nem szerepel a szerbiai választói névjegyzékben, így nem is adhatta le szavazatát. Két millió albán bojkottálta a szavazást Az alkotmánytervezet előszavában Szerbia elidegeníthetetlen részének minősít i az ENSZigazgatás alatt álló, de függetlenségre törekvő Koszovót és minden szerb állami szerv kötelességének nevezi, hogy védje Szerbia ottani érdekeit. A szavazólapokon egy kérdés szerepelt: "Elfogadjae Szerbia új alkotmányát?" A tervezetet egy hónappa l ezelőtt, egyhangúlag fogadta el a szerb parlament. Szakértők szerint ha nem lesz meg a szükséges 50 százalékos támogatottság, az éppen a Koszovóra vonatkozó rész miatt nem lesz meg. A tartomány mintegy 2 millió lakosa ugyanis szinte egy az egyben bojko ttálta a népszavazást. Borisz Tadics elnök hiába utasította vissza többször is a vádakat, melyek szerint az új alkotmány egyetlen célja, hogy a függetlenedni akaró Koszovót végleg Szerbiához kösse, elemzők szerint a kétmilliós tartomány elutasító vélemén ye eleve eldöntötte az alapokmány sorsát. Tadics végig azt hangsúlyozta, hogy az új alkotmány legfőbb erénye, hogy végleg szakít a Milosevicskorszakkal. Igaz, az elnök éppen vasárnap a német Tagesspiegel am Sonntagnak nyilatkozta, hogy Koszovó nem csak a mostani tervezet szerint tartozik Szerbiához, hanem így volt ez a Titoéra alkotmánya, de a második világháború alatt érvényben lévő alaptörvény, sőt, az évszázadokkal ezelőtti dokumentumok szerint is.
