Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-31
7 kiállni, mivel az új alkotmány már a parlamenten belül, a képviselők kétharmadának szavazatával megváltoztatható. Ez minden bizonnyal többször meg is fog történni, mert készítői is elismerik, hogy az új alaptörvény távol áll attól, hogy tökéletes legyen, és nem szakít mindenbe n a tizenhat évvel ezelőtt elfogadott milosevici alkotmánnyal. Ami a lényegi különbségeket illeti, az egyik legszembeötlőbb az, hogy míg a régi alkotmány valamennyi benne élő lakos demokratikus államának nevezte Szerbiát, addig az új - a nemzetiségek részéről komoly bírálatot kiváltva - kiemelten a szerb nép és valamennyi benne élő polgár államának minősíti azt. Ugyancsak a szerb nacionalizmus vádjára adott okot az, hogy az új alaptörvény már csak a cirill írást tekinti hivatalosan használhatónak, míg a régi még a latin írás használatát is megengedte. Hogy ez miként fog hatni például a horvátok, magyarok, románok, egyéb nem cirill betűkkel író nemzeti kisebbségek lakóhelyén, ahol például hivatalosan engedélyezett a kétnyelvű helységnév- és utcanévtáblák használata, azt egyelőre nem lehet tudni. Az is kétséges, hogy olyan latin betűkkel szedett újságok, mint a tekintélyes Danas vagy a népszerű, nagy példányszámú Blic átállnake a hivatalos "állami" írásmódra. Az alkotmányszöveg mintegy egyharmada az emberi és kisebbségi jogokkal foglalkozik, sok szakértő szerint feleslegesen részletező, nem alaptörvényhez illő módon. E jogok szavatolása érdekében rendelkezik arról is, hogy be kell vezetni az állampolgári jogok biztosának intézményét. Az új alkotmány e ltörli a halálbüntetést, amelyet az előző a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben még engedélyezett. Az alaptörvény magán, szövetkezeti és köztulajdonról szól, a társadalmi tulajdont már nem említi. A köztársaság elnök szerepét, amely eddig sem volt igazán erősnek mondható, az alkotmány tovább gyengíti, mert bár az államfőt közvetlenül a lakosság választja, leváltásához elegendő a parlamenti képviselők kétharmadának a szavazata, vagy az, ha az alkotmánybíróság egy beadvány alapján megál lapítja, hogy alkotmánysértést követett el. Eddig az elnököt csak referendumon, s ott is csak minősített többséggel lehetett eltávolítani tisztségéből. Az alaptörvény külön foglalkozik Szerbia két tartományával. Míg az egyiket, Koszovót már előszavába n megemlíti, s Szerbia elidegeníthetetlen részének nevezi, amely egy törvényben később szabályozandó "lényegi" autonómiával rendelkezik, addig a Vajdaságnak csak általánosságban megfogalmazott jogokat ad, és semmiképp sem annyit, amennyit a tartomány polit ikusai (a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás terén) már régen követelnek. Míg a régi alkotmány nem foglalkozott a külkapcsolatokkal, addig az új kimondja, hogy Szerbia külpolitikája a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvein és szabályain nyugszik. A nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai és a szerb részről elfogadott nemzetközi szerződések (amelyeknek összhangban kell állniuk az alkotmánnyal) beépülnek a szerb jogrendbe, és közvetlenül alkalmazzák őket. A korábbihoz képest új elemként lehetővé teszi az alaptörvény, hogy Szerbia állampolgárai alkotmányos jogaik védelmében nemzetközi intézményekhez forduljanak, és az alkotmánybírósághoz is folyamodhatnak, ha úgy érzik, sérelem érte jogaikat. A Jugoszlávia szétesését követő véres háborúk után pedig igen fontos az az alkotmányban újonnan rögzített jog, hogy lelkiismereti okokra hivatkozva bárki megtagadhatja, hogy háborúban vegyen részt, vagy más, fegyverhasználattal együtt járó kötelességet teljesítsen. vissza Barroso jóváhagyta az új román EUbiztosjelöltet, aki a nyelvi sokszínűséggel foglalkozik majd S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. október 30., hétfő (MTI) - A román kormány Leonard Orban integrációs államtitkárt jelölte Románia EUbiztosává, s ezzel José Manuel Barroso, a testület elnöke is egyetért - jelentette be hivatalosan Barroso hétfőn este. A döntés egy kínos vita végére tesz pontot. Az elsőként jelölt román EUbiztos, Varujan Vosganian szenátor személy ét ugyanis állítólagos ügynökmúltja és kétes pénzügyi műveletei miatt Brüsszelben fenntartásokkal fogadták, s ő végül önként visszalépett ettől a tisztségtől. Leonard Orban egy viszonylag jelentéktelen hatáskört, a "nyelvi sokszínűség" felügyeletét kapja a z EUbizottságban. Orban - akárcsak a bolgár EUbiztos, Meglena Kuneva, az európai integrációs ügyekért felelős miniszter, aki a fogyasztóvédelmi tárcát kapja - január 1től, a két balkáni ország EUbelépésétől lesz a brüsszeli testület tagja. Ezt meg előzően mindkét politikusnak át kell esnie az Európai Parlament illetékes bizottságainak meghallgatásán. Ezekre várhatóan novemberben kerül sor, decemberben pedig az EP szavaz is róluk. Nem csak az új román EUbiztos személyét övezték kétségek az elmú lt napokban, de jövendő feladatkörüket is. Barrosónak ugyanis számos szempontot kellett összehangolnia: a "nagy" tagállamok biztosainak tárcáihoz nem nyúlhatott, hiszen el kellett kerülnie, hogy vitába keveredjen a francia, a német, vagy éppen az olasz kor mánnyal. Attól pedig végképp óvakodnia kellett, hogy szélesebb körű feladatcserékbe fogjon. Ekkor ugyanis az Európai
