Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-30
24 amit 1989 előtt próbáltak gyakorlatilag elérni Ceausescu kérésére. Vannak természetesen más román civil szervezetek, amelyekkel együtt gondolkodunk, illetve együtt cselekszünk, csak hát ezek nem annyira hangosak, mint ez a civil fórum. - Petre Străchinaru beszélt arról a félelemről, ami a románok körében eluralkodik. Konkrét esetekről számolt be, hogy a jogaikat már most nem tartják tiszteletben. Önök ismerik ezeket a problémákat? - Az, amit elmondott Petre Străchinaru, ismerem nagyon jól ezt a problémát, annak nincs semmi köze az alkotmányos rendhez. Én ezt mondtam is a képviselő kollégának, hogy terjesszünk be egy olyan törvénytervezetet, amelyik megoldja ezeket a problémákat, de ne oldjuk meg külön a székelyföldi románok problémáit, és közben ne oldjuk meg a szórványban élő magyarok problémáit. De ennek nincs köze az alkotmányos rendhez, most legyünk komolyak. Ha van egy első osztályos, egy negyedik osztályos, és egy nyolcadik osztá lyos román gyerek Málnáson, igenis próbáljunk meg megoldásokat találni, de ezzel együtt próbáljunk meg megoldásokat találni azoknak a magyar gyerekeknek is, amelyek szórványban ugyanilyen helyzetben vannak. Hogy a párbeszédnek milyen esélye van, azt nehé z most megítélni. A román elöljárók tárgyalására nem hívták meg az RMDSZ képviselőit. Petre Străchinaru képviselő úgy látja, hogy a történelemre való állandó hivatkozás nem felel meg a valóságnak. Ezekben a térségekben színromán települések vannak, és ezek et a helyi és megyei közigazgatás ugyan nem szigeteli el, de teljesen elhanyagolja. vissza Vajdasági levél Sólyom Lászlóhoz Vajdaságma.info 2006. október 29. [16:20] A vajdaság i értelmiségiek egy csoportja nyílt levelet küldött Sólyom László magyar köztársasági elnöknek. Sólyom László úrnak, a Magyar Köztársaság elnökének Tisztelt Elnök Úr! Döbbenettel és aggodalommal töltenek el bennünket, vajdasági magyar értelmiségieket, akárcsak az egész délvidéki magyarságot az anyaországi események. Naponta látjuk, hogy erkölcsi legitimitás nélkül a hatalomgyakorlás hogyan változik át a legpőrébb erőszakká. Mindazok a híradások, képek, tévéfelvételek és személyes vallomások, amelyek az október 23ai és 24ei tüntetések elleni fellépésekről hozzánk eljutottak, és azok a magyarázkodások, amelyekkel az erőszak elkövetői tettüket igazolni szeretnék számunkra egyértelműen bizonyítják, hogy a magyar rendőrség súlyosan vétett a jogállamiság köv etelményei ellen, megsértette az alapvető emberi jogokat, és példátlan brutalitásával visszatért a kádárista hagyományokhoz, hatalmas erkölcsi, politikai és anyagi károkat okozva ezzel a Magyar Köztársaságnak. Mi ilyen terrorisztikus módszereket utoljára M ilosevic rendőrségétől tapasztaltunk. Mindez nem szolgálja nemzetünk jóhírét a nagyvilágban, de árt a határon túli magyarok érdekérvényesítésének is. Vajon hogyan, milyen erkölcsi alapon követelhetjük ezután emberi jogaink védelmét Belgrádtól, ha azon jogo knak az Európai Únióhoz tartozó Budapesten sincsen becsületük? Tisztelt Elnök Úr! Tisztában vagyunk a magyar köztársasági elnöki intézmény alkotmányos korlátaival, ugyanakkor nagyra becsüljük Elnök úr eddigi tevékenységét, morális feddhetetlenségét és rés zrehajlás nélküli tárgyilagosságát. Ön minapi mosonmagyaróvári beszédében úgy fogalmazott, hogy nem vállalható egyszerre 1956 és Kádár János öröksége, s ezzel a mai Magyarország legfájdalmasabb és legégetőbb problémájára mutatott rá. Mi, alulírottak arra kérjük, köztársasági elnöki tekintélyét latba vetve ítélje el az erőszak minden formáját, ugyanakkor tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország -- amely a mi hazánk is -- ne váljon semmiféle hatalmi önkény áldozatává. Újvidék, 2006. október 2829 . Aláírók: Csorba Béla író Temerin
