Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-30
14 Romániában az alkotmány három helyzetet nevez meg, amelyekben referendum rendezhető. Az államfő az alaptörvénnyel kapcso latos kérdésekben írhat ki népszavazást, amely csupán véleménynyilvánító referendum. Amennyiben azonban alkotmányos vádemelési eljárást (impeachment) kezdeményeznek az elnök ellen, akkor kötelező ügydöntő referendumot kiírni. Ugyancsak ügydöntő népszavazás t kell rendezni az alaptörvény módosítása esetén. Párizsi elutasítás A nem szavazatok győztek az Európai Unió első alkotmányáról rendezett tavaly májusi franciaországi népszavazáson, méghozzá a vártnál talán nagyobb arányban. A végeredmény szerint az alk otmányt elutasítók majdnem tíz százalékkal nyertek a referendumon. Eszerint a "nemmel” szavazók 57,87, az "igenlők” viszont mindössze 45,13 százalékot szereztek. A referendumon meglepően magas volt a részvételi arány, a választópolgárok valamivel több mint hetven százaléka vett részt. A francia pártok közül a kormányon lévő UMP, a liberális UDF, a Zöldek és a Szocialisták támogatták az alkotmányt, ellenezte viszont a szocialisták Laurent Fabiusvezette szárnya, a trockisták, kommunisták, a José Bové vezette Parasztszövetség, valamint a szélsőjobboldal tömörülései. Michel Barnier francia külügyminiszter nem kis önkritikával jegyezte meg: "az volt a gond, hogy a polgárok nélkül építettük fel Európát”. A holland választópolgárok csaknem kétharmada tavaly júni usban nemet mondott az Európai Unió alkotmányos szerződésére. A részvételi arány rekordot döntött, a szavazásra jogosultak 62 százaléka járult az urnákhoz az ország történetének első referendumán. 63 százalék elutasította az alkotmányt, 37 százalék igennel szavazott. A középjobb kormányt vezető Jan Peter Balkenende nyilatkozatban erősítette meg, hogy a parlament tiszteletben tartja a polgárok akaratát. A tavaly júniusi volt Hollandia 200 éves történetének első referenduma, és a polgárok éltek a lehetőséggel , hogy utólag is véleményt nyilvánítsanak választott és Brüsszelbe küldött képviselőik tevékenységéről. Az alkotmány támogatói az elkésett és erőtlen kampánnyal magyarázták a fiaskót, a nem- tábor a holland polgárok bölcsességét dicsérte, amiért nemet mond tak a szuverenitást és a holland azonosságtudatot csorbító európai törekvésekre. Győzött viszont az EUalkotmány Luxemburgban: a dokumentumról rendezett tavaly júniusi népszavazáson a végleges adatok szerint a szavazók 56,52 százaléka a ratifikálás melle tt foglalt állást. "A népszavazásnak az az üzenete Európa, illetve a világ számára, hogy a francia és a holland elutasítás dacára az európai alkotmány mégsem halott” – reagált az eredményre JeanClaude Juncker luxemburgi kormányfő, hozzátéve, szorosabb ere dményre számított. Több mint ötven százalék szükséges A magyar törvény szerint országos népszavazásra bocsáthatók – az alkotmányban meghatározott kivételekkel – az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések. Nem tartható tehát referendum a más szervek ( bíróság, ügyészség, önkormányzat) hatáskörébe tartozó ügyekről. De ugyancsak nem tartható népszavazás az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezeti ügyekről, költségvetési kérdésekről, az adózással kapcsolatos törvényekről, valamint a már megk ötött hatályos nemzetközi szerződésekről és azok tartalmáról, a kormány programjáról, a fegyveres erők alkalmazásáról, és arról, hogy az Országgyűlés feloszlassae önmagát. Országos népszavazást kezdeményezhet: a köztársasági elnök, a kormány, az országgyű lési képviselők egyharmada és meghatározott számú választópolgár. A népszavazás elrendeléséről minden esetben az Országgyűlés dönt. A népszavazást kötelezően ki kell írni, ha 200 ezer választópolgár hitelesen kezdeményezte. Fakultatív, vagyis a parlament m érlegelése alapján elrendelendő a népszavazás a köztársasági elnök, a kormány vagy az országgyűlési képviselők egyharmada, illetve 100 ezer választópolgár hiteles kezdeményezésére. A népszavazásnak több fajtája van. Ügydöntő – vagyis eredménye jogilag köte lező az Országgyűlésre – , ha 200 ezer választópolgár hitelesen kezdeményezte, illetve ha a parlament által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvényre vonatkozik. A népszavazás akkor eredményes, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka részt vett és az adott kérdésre a választók több mint 50 százaléka azonos választ adott. De eredményes az a népszavazás is, amelyen a választójogosultak több mint 25 százaléka azonos választ adott a kérdésre, még akkor is, ha nem szavazot t a jogosultak 50 százaléka.
