Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-28
25 A direktívákon kívül semmi A szólásszabadságért és emberi jogokért síkra szálló, 2003ban alapított civil szervezet nevében Oleg Brega elmondta, szerintük a romániai politikuso k a strasbourgi vagy brüsszeli direktívák gyakorlatba ültetésén kívül egyáltalán nem törődnek a határon túli nemzettársaikkal, és a legkevésbé sem reagálnak, amikor a romániai vagy határon túli civil szervezetek segítségüket kérik. Vízumot vezetett be Moldova Köztársaság állampolgárai ellen Bukarest, mert a keleti határellenőrzés megszigorítása volt az EU egyik elvárása a csatlakozási szerződésben. A Hyde Park a román állampolgárságért, a szabad munkavállalásért és a vízumrendszer ellen tüntet péntek dé lben Bukarestben “Azt a kevés támogatást, amit Románia a határon túlra szán, nem racionális és átlátható módon költik el” – kommentálja Brega a támogatás nagyságát firtató kérdésünket, melyre az államtitkár kitérő és semmitmondó választ adott. A moldovai aktivista beszámol arról, hogy a Besszarábiának szánt pénzeket gyakran gyanús, ismeretlen szervezeteknek és kiadványoknak ítélik meg Bukarestben. A működő szervezeteket nem támogatják Brega több olyan szervezetről tud, mely a Prut és a Dnyeszter közöt t élő, fokozottan kényes helyzetű románság számára kulturális tevékenységeket szervez; a DRRP azonban nem támogatja őket, így nem áll Gheorghiu azon kijelentése, miszerint az általa vezetett hivatal ilyen vagy olyan formában minden projektet támogat. Ami a hivatal 2005ös legnagyobb támogatási tételét, a félmillió eurót kóstáló berlini ortodox parókiát illeti, megengedhetetlen a pénzosztásnak ez a módja: Románia világi ország, az adófizetők nagy része vagy nem vallásos, vagy pedig nem ortodox vallású – ta rtja Brega, aki magát “diszkriminált román állampolgárnak”, egyszersmind “támogatásra jogosult románnak” nevezi. Fölöslegesen bonyolították el az anyaországgal való viszonyt A román hatóságok nem tettek meg mindent a Romániával szomszédos országokban é lő közösségek védelmében – sőt, fölöslegesen elbonyolították az anyaországgal való kapcsolattartást. Tizenöt év alatt a besszarábiaiak alig 2%a szerezhette vissza román állampolgárságát, és ez a folyamat épp akkor lassult le, amikor a chişinăui törvényke zés már lehetővé tette a kettős állampolgárság birtoklását. Sőt, a román állampolgárok is megszenvedték az abszurd román intézkedéseket, amikor nem Schengenövezetbeli országba való utazáskor is bizonyos pénzösszeg felmutatására kötelezték őket. Így a ro mán állampolgárokat egyáltalán nem bátorították, hogy kulturális, üzleti vagy épp politikai kapcsolatokat kezdjenek kiépíteni például a Timok völgyében (ez Szerbia románok által lakott része – szerk. megj.). A román státustörvény “teljesen fölösleges” Az aktivista a határon túli románok közvitára bocsátott törvénytervezetét “teljesen fölöslegesnek” tartja, mely semmi újat nem hoz a határon túliak témájában a jelenlegi törvényi háttérhez képest. Ugyanakkor a egyetért a jogalkotókkal abban, hogy nem teszn ek különbséget a kivándoroltak, illetve történelmi események révén határon túl ragadt románok közt. “A Georghiu úr által vezetett hivatalnak nem kellene kedveznie egyik vagy másik csoportnak. A DRRP a civil társadalom, kulturális élet támogatásában érdek elt. A besszarábiai, bukovinai és más, történelmi közösségek érdekében határozottabb lépésekre, koherensebb stratégiákra van szükség, mely magasabb szintű politikai döntéseket feltételez” – áll a chişinăui Hyde Park aktivistájának válaszában. Brega szer int a határon túli románok még morális támaszt sem kaptak az anyaországtól, az utóbbi években többször is keserűen csalódniuk kellett, így a megvalósítások helyett inkább új kezdetről kellene beszélni. vissza Bugár Béla szer int Robert Ficóék félrevezetnek
