Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-28
17 nemzetközi gázkonzorcium keretében a csőhálózat bővítésével növelni kívánjuk a szállítási kapacitást. Mi rendelkezünk a legnagyobb tározólehet őségekkel is, ami szintén emeli a fogyasztók biztonságérzetét a téli időszakban. – A magyar – ukrán kapcsolatok problémamentesek, ám mintha kissé passzív volna mindkét fél. Különösen szembetűnő ez az igencsak megélénkült magyar – orosz viszony fényében. Mi enn ek az oka? – Ha csak a magas szintű kétoldalú találkozók statisztikáját nézzük, már abból látszik, hogy elsietett volna passzívnak minősíteni az ukrán és a magyar diplomáciát. Csak az idén munkalátogatáson járt Budapesten az ukrán védelmi, munkaügyi és iga zságügyi miniszter, s tárgyalásaik eredményeképpen két kormányközi, illetve minisztériumok közötti egyezményt írtak alá. Szeptemberben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke járt Kijevben, novemberben pedig Göncz Kinga külügyminiszter látogat az ukrán fővár osba. Intenzíven nő az országaink közötti kereskedelmi forgalom, amelynek volumene 2006ban elérheti az 1,5 milliárd dollárt. Mindez az előző évhez képest ötvenszázalékos növekedést jelent. Figyelembe kell venni azt is, hogy közben mindkét országban parlam enti választások zajlottak, ami a kormányalakítás miatt automatikusan jár némi visszaeséssel a külkapcsolatokban. – Milyen közös pontok lehetnek a magyar – ukrán együttműködésben? – A gazdasági együttműködésben az utóbbi időben egyre nagyobb súllyal szerepel nek a befektetések. Az a tény, hogy Ukrajna befektetési terepből tőkeexportőrré is vált, az ország gazdasági átalakulásának sikereiről árulkodik. E tőkekihelyezés megindulásának egyik legfontosabb mozzanata éppen Magyarországhoz kötődik, hiszen 2004ben a Donbass Ipari Szövetség részt vett a Dunaferr privatizációjában. A 475 millió dolláros befektetés új minőséget, új szakaszt jelentett kétoldalú kapcsolatainkban. Természetesen várjuk a magyar tőkebefektetéseket is gazdaságunk különböző szektoraiba, s örülü nk annak, hogy a legnagyobb középeurópai bankként a közelmúltban az OTP is megjelent az ukrán pénzpiacon. Üdvözöljük és magasra értékeljük a magyar befektetőket az ukrán gyógyszer- vagy agrárpiacon, a közlekedésben, a fémiparban is. A gazdasági együttműkö dés minőségileg új formájaként egyre nagyobb jelentőséget vív ki magának a termelési kooperáció. Ezzel egyidejűleg számos perspektivikus iránya van még az együttműködésnek, sok program várja a magyar befektetéseket. Ilyen lehetőségek kínálkoznak például az energiatakarékos technológiák kidolgozása és az alternatív energiaforrások alkalmazása terén. vissza Hosszú még az út Kijev előtt az uniós csatlakozásig - Kijevnek mihamarabb végig kell vinnie az igazságszolgáltatás reformj át Magyar Hírlap 2006. október 28. Szerző: Dunda György, Ungvár Az Európai Bizottság elnöke újabb reformokat vár Kijevtől. Brüsszel egyelőre csak a vízumrendszert egyszerűsíti, csatlakozási dátumról nincs szó. Az Európai Unió és az Ukrajna közötti kétoldalú kapcsolatok erősödéséhez Kijevnek mihamarabb végig kell vinnie az igazságszolgáltatás reformját, javítania kell a beruházási politikáján, és be kell lépnie a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), jelentette ki az EU első embere, José Manuel Barro so Helsinkiben az EU – Ukrajna csúcs előtt. "Ahhoz, hogy a kapcsolatrendszer minőségileg új szintre emelkedjék, Ukrajnának fokoznia kell a korrupció elleni harcot, megbízhatóbbá és átláthatóbbá kell tennie a beruházási és gazdasági közeget" – idézte kijelent éseit a legolvasottabb ukrán hírportál, a Korrespondent. Barroso szerint csak ez után születhet szorosabb megállapodás a két fél között, ami felválthatja a jelenleg érvényben lévő partnerségi és együttműködési megállapodást. Ez nem tartalmaz semmilyen utal ást arra, hogy a "posztszovjet ország" mikor léphet be az EUba. Kijevben éppen ennek a hiányát kifogásolják. Brüsszel már számtalanszor közölte Ukrajnával: a csatlakozás nincs napirenden. Viktor Juscsenko már 2008ban megkezdené a tárgyalásokat. Brüssze lt viszont aggasztja, hogy az ország átalakulását lassítja a politikai megosztottság: Viktor Janukovics kormányfő szemlátomást az Oroszországgal való kapcsolatokat részesíti előnyben. A helsinki találkozó után világos, hogy az ukrán politikai elit továbbra sem számíthat konkrét dátumra az uniós álmokkal kapcsolatban. Az EU csupán kisebb engedményekre hajlandó. A legjelentősebb a vízumkönnyítés, amely 2007 közepétől léphet életbe: az ukrán állampolgárok vízumkérelmeit tíz napon belül elbírálják a jelenlegi k ét hónap helyett. Az EUs tagállamokba szóló többszöri beutazási engedélyért változatlanul 35 eurót kell fizetni. vissza
