Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-27
22 pótlékokból (például nyelvvizsga) létrehozzák a jutalmazási keretet. A végleges átálásra 2009. elejé n kerül sor. vissza Kunczekolbász, Árpádsáv Magyar Nemzet 2006. október 27. Szerző: Balavány György Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke és az Európai Szocialisták Pártjának vezetője, Poul Nyrup Rasmussen egyar ánt markánsan foglalt állást a magyar helyzettel kapcsolatban. Az uniós diplomáciában szokatlanul éles hangnemben bírálták az ellenoldali politikai erőket, majd egymás bírálatait. A bírálatok bírálatának bírálataként a magyar pártok is zaklatott megnyilvá nulásokat tettek; a szereplők néhány nap alatt körbepofozták egymást. Tegnap a Fidesz küldött udvarias és határozott sorokat az európai főszocialistának, Kuncze Gábor szabad demokrata elnök pedig Wilfried Martenst próbálta helyrerakni. Kuncze leveléből kid erül: bántja, hogy Martens felszólalt október 23án az Astoriánál, elítélve a kormány hazugságait. Úgy látszik, az MSZP – SZDSZhatalom nem éri be azzal, hogy az ellenzék rendezvényét helikopterekkel zavarta meg, s a résztvevőket brutálisan és válogatás nélk ül összeverette a pribékjeivel. Kuncze leteremti az uniós kereszténydemokraták vezetőjét, aki szerinte tévesen méltatta a Fidesz viszonyát az ’56os örökséghez. Kuncze közli, 1956 öröksége maga az SZDSZ, hiszen ők képeztek ellenzéket a diktatúrával szemben ; szabályerősítő kivételként két politikust említ, akik nem szabad demokrataként vágtak neki a parlamentáris demokráciának: Antall Józsefet és Orbán Viktort. Ezek után óva inti a címzettet, ne engedje „elvbarátainak” a politikai sikerek monopolizálását. Sz egény Martens. Eddig nem látta tisztán, hogy mind 1956, mind a rendszerváltás az SZDSZ politikai sikere. Az SZDSZelnök megjegyzi: címzettje bizonyára látott különös, vörösfehér csíkos zászlókat a rendezvényen. Ennek apropóján továbbvezeti az egykori belg a kormányfőt a történelemben. Drámai tömörséggel közli, hogy amit Martens látott, Árpádsávos lobogónak hívják; e zászló „szellemében deportáltak és gyilkoltak meg hatszázezer magyar állampolgárt, és lőttek a Dunába ezreket”. Lehet vitatkozni szimbólumokró l, de Kuncze nem szemiotikaprofesszor vagy történelemtanár, hanem politikus. Pontosan tudja: az Árpádsáv nem tiltott önkényuralmi jelkép, hanem régi magyar szimbólum, amely a nemzeti oldal rendezvényein régóta, minden rosszhiszeműség nélkül tűnik fel; nem a nyilas mozgalmat, hanem a magyarság dicső múltját idézi. De kíváncsi lennék, hogy az önmagát az ötvenhatosokkal együtt emlegető Kuncze szerint az MSZP vörös színe – amely zászlókon is felbukkan a pártrendezvényeken – milyen múltra utal? S vajon a nagyob bik kormánypárt legutóbbi kongresszusán újra felhangzó „elvtársak” megszólítás milyen időket idéz? Képtelenség elviselni, hogy a forradalom örökösének nevezi magát az, aki a hatalom érdekében összeállt a diktatúra kiszolgálóival és haszonélvezőivel. Hogy l iberálisnak nevezi magát az, aki a politikai másság utcai megnyilvánulásait már belügyminiszterként is különös kegyetlenséggel fojtotta el, újrahonosítva a rendőrterror pártállami hagyományát. (Az ő regnálása idején nevezte el az ifjúsági szleng kunczekolb ásznak a gumibotot.) Az ünnep éjszakáján sem hazudtolta meg önmagát; amikor a hatalom erőszakkal torolta meg az utcai véleménynyilvánítást, azt nyilatkozta: reméli, a rendőrség mihamarabb felszámolja az ellenállást. Az SZDSZ elnökének megnyilvánulásait pol itikai hattyúdalként is értékelhetjük, hiszen nemrég közölte, rövidesen felhagy a politizálással, mert – mint jelezte – e tevékenység már nem szórakoztatja. Ennyit a hivatástudatról, értékrendről, a közjó szolgálatáról és egyebekről. Rövidesen itt az ideje , hogy Kuncze Gábor teljes pályáját értékeljük. Mit hagy maga után? Koszt, káoszt meg egy ilyen búcsúlevelet. vissza Tisztogat a szlovák külügyminisztérium Magyar Nemzet 2006. október 27. Szerző: Neszméri Sándor Ján Kub is szlovák külügyminiszter levélben szólította fel Szlovákia nagyköveteit, hogy amennyiben úgy gondolják, ők a politikai pártok jelöltjeiként kerültek pozíciójukba, november elsejéig mondjanak le. A Sme napilap értesülése szerint Kubis alapvetően a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelöltjeit szeretné leváltani. A magyarok esetében Bauer Győző akadémikusról (Törökország), Mészáros Alajos professzorról (Svédország) és Shill Istvánról (Svájc) van szó.
