Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-03
32 Elemzés: Gyurcsány Ferencnek már a 2004es, első kormányra kerülésekor sem volt ak önálló elképzel é sei arról, hogy milyen politikát szeretne folytatni a határon túli magyarokkal kapcsolatban. Mivel a ké r dést nem tartotta nagyon fontosnak, az ügyek intézését átengedte a Külügyminisztériumnak, ahol viszont érdemi munka helyett bürokrati kus belső harcokkal voltak elfoglalva a területért felelős külügyi vezetők. A Külügyminisztérium sugall atára már akkor napirendre került a határon túli magyarság ügyeivel fogla l kozó egyetlen önálló, országos hatáskörű szerv, a Határon Túli Magyarok Hivatal ának (HTMH) megszüntetése. A közigazgatásban egymást kioltó párh uzamos struktúrák jöttek létre és megkettőződött a politikai felügyelet is: a Miniszterelnöki Hivatal politikai álla mtitkára és maga a külügyminiszter is pol i tikai felelősnek tudhatta magát. A felelőtlen politizálás következményeképpen rövidesen jelentkeztek a problémák: a kettős állampolgá r ságról szóló népszavazás fiaskója után a határon túli magyarság vezetői ismételten követelték a Magyar Állandó Érteke zlet (a szomszédos országok m a gyar pol itikai pártjai) plenáris ülésének az összehívását, ennek hiányában külön szervezetet hoztak létre. A miniszterelnök stratégiai gondolkodás helyett ismételten csak a struktúra átszervezésével akarta orvosolni a helyzetet. Refle x szerűen a központosítás ille tve a megszüntetés, felszámolás, megszorítás elve érvényesült az új kormányzati struktúra kialakítása során. A téma kezelése egyértelműen átkerült a M i niszterelnöki Hivatalba, de ennek feltétele volt a leépítés az egyszerűsítés és természetesen a központos í tás volt. Ezzel próbálta meg Gyur- csány Ferenc átláthatóvá és kezelhetővé tenni a maga számára ezt a bonyolult, sokrétű, sok szempontú, sok szálon futó kérdéskört. Így került a politikai felügyelet a minis z terelnök bizalmasához, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez, az irányítás pedig a külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökségi szaká l lamtitkárhoz. Ez lenne az új struktúra politikai, stratégiai, koordinációs ága. Ezzel megszűnik a Határon Túli M a gyarok Hivatala és megszűnnek a Külügyminisztériumban létrehozott, hasonló tevékenységet folytató szervezeti egységek is. Az új támogatási rendszer viszont még mindig nem állt fel. A jelenlegi elképzelések szerint a Szül ő föld Alap képe z né azt a szervezeti keretet, amiből a támogatást nyújtó közalapítványok beolvadása után, kinőhetne az új támogatásokat intéző struktúra. Fontos megjegyezni, hogy az új stratégiai, politikai, koordinációs szervezeti egységek sem jöttek eddig létre terv ezési és vezetési hibák sorozata miatt. A HTMH felszá molása ugyan folyamatban van, a csopo r tos felmentések első hulláma megkezdődött, de a felszámolási folyamat az év végéig elhúzódik. Jellemző módon az első hullámban az érdemi munkával és a kapcsolattartással foglalkozó szakértőket küldték el, az év végéig az adminisztratív munkát ellátók maradnak. Januárig lényegében nincs jogi és költségvetési lehetőség arra, hogy új szervezeti egység jöjjön létre a Miniszterelnöki Hivatalban. A szakállamtitkár alatt jelenleg csupán két – vitatott státuszú – tanácsadó do lg ozik. A Határon Túli Magyarok Hivatalában és a Külügyminisztériumban, ahol szintén felszámolták a Nemzetp olitikai Ügyek Irodáját, érdemi munka már nem folyik. Ezek az elvesztegetett hónapok akár komoly hátrányt is jelenthetnek a magyar politika szempontjá ból. Legalább három olyan aktuális ügy van napirenden, ami miatt káros ez a lassúság: 1) 2007től kellene fogadni az Európai Unióból érkező támogatás o kat, ehhez most zajlik a tervezés. A határon túli magyarokkal kapcsolatos politikai szempontokat nem képv iseli senki az egyeztetéseken, így ezek fontosságu k nak megfelelően nem kerülhetnek be a fejlesztési programokba. Januárig "elosztják a tortát", azaz a hat á ron túli fejlesztésekre nem marad pénz. 2) Kétoldalú kapcsolatainkban is felszínre kerülhetnek vitás kérdések, feszültségek (lásd Szlovákia). Ezeket keze lni kell kétoldalú és nemzetközi szinten is. Szükség lenne egy jól átgondolt koncepcióra, rés z letesen kidolgozott tervre. A nemzetközi porondon jelenleg minden magyar tárgyaló delegáció a saját értelmezé se szerint képviseli az ügyeket, koordináció nem működik. Jellemző példa, ahogyan a magyar Európai Parlamenti képviselők a magyar kormánytól teljesen függetlenül járnak el határon túli magyar ügyekben. 3) Minden jel szerint januárban csatlakozik Románia a z EUhoz. Ezekben a hónapokban kellene intenzíven fogla lkozni az erdélyi magyarság problémáinak megoldásával. A kormányzati struktúra folyamatos változása nem csupán a gyakorlati politikai cselekvés hiányát muta t ja, hanem az MSZP és SZDSZ közötti valamint a szocialista párton belüli hatalmi harcot is. 2004 sze p temberében még a Miniszterelnöki Hivatalban zajlott a határon túli magyar ügyek intézése, átkerült a Külügyminisztériumba egy miniszteri biztos kezébe. Létrejött az új, ne m zetpolitikai főosztály, megszűnt a miniszteri biztosi poszt és ugyanaz
