Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-03
30 Még másfél millió magyar jön az unióba Felvidék.ma 20061002 16:38 Adminisztrátor: Csilla Forrás: fn.hu, Tóth Csaba Noha fennáll a veszélye annak, hogy Szlovákiához hasonlóan Romániában is felerősödnek a magyarellenes ha ngok az uniós csatlakozás után, hosszú távon azonban több pénzt és akár autonómiát is hozhat erdélyi honfitársaink számára az EUtagság. Január elsején közel másfél millió magyar csatlakozik az Európai Unióhoz, miután az Európai Bizottság a napo kban rábólint ott Románia és Bulgária csatlakozási menetrendjére. Az augusztusban felszínre került szlovákiai inc idensek azonban jelzik: az uniós csatlakozás önmagában nem nyújt megoldást egyetlen problémára sem. Sőt, a szlovákiai magyarságot ért verbális és nem ve r bális atrocitások kapcsán is egyre többen hányták egyikmásik, újonnan csatlakozott ország szemére, hogy csak addig figyelt Brüsszel szavára, csak addig követte az uniós no rmákat és értékrendet, amíg valós veszély volt, hogy ha ezt nem tenné, akkor nem csatlakozhat a közösséghez. Tény, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az unió sokkal tehetetlenebb saját t agjaival szemben, eszköztára jóval szerényebb, mint a csatlakozásra váró országok esetében. Növekedhet a nacionalizmus? Mi is tartunk attól, hogy a romániai képviselők hasonlóan fognak viselkedni, mint szlovák kollégáik – értekezett a csatlakozás árnyoldalairól lapunknak Antal Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parl amenti képviselője. A nacion a lizmus esetleges fellángo lásának lehetőségéről beszélt néhány nappal ezelőtt egy romániai rádiónak Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, rámutatva arra, hogy az egységes Európa nemcsak a kiseb bségi közösségnek jelent kihívást, hanem a nemzeteknek is: mindegyiknek más körülmények között kell az identit á- sát megőriznie. „Könnyű nemzetállami álmokat dédelgetni, egyfajta nacionalizmust ébren tartani úgy, hogy államhatárok védenek, ám az Eur ó pai Unión belül ilyen határok nem igazán fogják védeni sem a nyelvet, sem a kultúrát, és akkor más esz közöket kell találni. Ez az első időben még föl is fokozhatja a nacionalizmust” – fogalmazott Markó Béla. B izakodásra adhat okot azonban a politikus sz e rint, hogy, Európában soha nem fogják elfogadni a szélsőbalt vagy a szélsőjobbot, és „éppen ezért nálunk sem lehet majd a sz e recsent fehérre mosdatni”. Pozitívum: több pénz és autonómia A szélsőségesek megjelenése elleni erőfeszítések, illetve a szlovákiai incidensek elkerülésének legfontosabb es zköze az egys é ges politikai képviselet – fogalmazott lapunk kérdésére Vogel Sándor, a régió szakértője. A Teleki Pál Külpolitikai Intézet munkatársa arra utalt, hogy Romániában több magyar párt is működik, s a magyarság ké pviseleti erejének szétforgácsolódása jele n tősen csökkentheti honfitársaink érdekérvényesítő k épességét. Összességében azonban mindannyian kedvezőnek értékelték a csatlakozás tényét. Az igazi lehetőség az erdélyi magyarság számára talán abban rejlik, hogy az uniós bővítés után Bukarestet megkerülve juthat forrásokhoz az Európai Unió segítségével. A szakértő szerint hosszú távon ráadásul az autonómia is megvalósítható. „Románia egy hagyományosan nacionalista állam, s ezt csak hosszabb idő alatt lehet megtörni, de lehetséges” – mondta Vogel Sándor. Az ilyen irányú törekvéseket erősítheti, hogy több m int fél tucat uniós tagállamban működik területi autonómia, így ez elvben a romániai magyaroktól sem tagadható meg. A földön járnak Kérdés persze, hogy mennyire kapcsolják össze a Romániában élő magyarok a csatlakozást a nemzeti törekvése kkel. Erről pont os közvéleménykutatás nem készült, ám az erdélyi lapok, illetve egyéb felmérések arról tanúsko dnak, hogy nem igazán. A legtöbben inkább az életszínvonal emelkedésének lehetősét látják az uniós tagságban – de ez persze igaz a Romániában élő románokra is. E gy nemrég készült országos felmérés szerint például az ország lakosságának fele az uniót a gazdasági jóléttel azonosítja, miközben csupán a lakosság 30 százaléka rendelkezik elemi információkkal a közösségről. „Az átlagembert nem annyira érdekli a csatlako zás” - számolt be tapasztalat airól Bodnár Gyöngyi, a Szatmári Magyar Hírlap munkatársa.
