Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-26
24 Verespatakra tervezett aranybányaberuházás kapcsán. A civil szervezetek azt kérik a miniszterelnökhelyettestől, a kormánykoalíció magyar vezetőtagjaként vesse latba befolyását, ann ak érdekében, hogy a verespataki bányaberuházás engedélyezése során a román és a magyar civil szervezetek, valamint a magyar kormány aggodalmai megfelelő súlyt kapjanak. Továbbá azt akarják elérni, hogy a felvetődött kérdésekre megnyugtató válaszok szüless enek, azaz a beruházó a benyújtott környezeti hatástanulmány alapján lehetőleg ne kapjon környezetvédelmi engedélyt a bányanyitásra. A levél írói emlékeztetnek arra, hogy Magyarország az ügyben eljáró társadalmi szervezetek részéről is gyakorolt nyomás ha tására kérte a román féltől a határon átterjedő környezeti hatásokra vonatkozó Espooi Egyezmény alkalmazását. Az egyezmény értelmében a magyar kormány, illetve a civil szervezetek jogosulttá váltak részt venni az engedélyezési eljárásban, és az egyezmény keretében szeptember végén eljuttatták az észrevételeiket és kérdéseiket tartalmazó dokumentumokat a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumhoz. "Ezen dokumentumok jól tükrözik azokat a nagyon komoly aggodalmakat, amelyekkel Magyarország a tervezett beruházásra tekint. "Meggyőződésünk, hogy a verespataki aranybánya megnyitása rendkívül súlyos környezeti kockázatokkal járna mind Románia, mind pedig a határon átnyúló hatások révén Magyarország számára. Kételyeink az RMGC által benyújtott hatá stanulmány megismerését követően csak gyarapodtak" - fogalmaznak a civil szervezetek képviselői. Elsősorban azt sérelmezik: amellett, hogy szerintük a kockázatbecslési dokumentáció hiányos, a pénzügyi biztosítékok gyakorlatilag teljesen hiányoznak, a körny ezeti állapotfelvétel pedig rendkívül felszínes. A levélíró társadalmi szervezetek képviselői az ügyben személyes találkozót is kértek Markó Bélától. vissza Hol kinyílik, hol bezárul a kapu - A régióból Varsó és Pozsony i s szabaddá teszi az utat a román munkavállalók előtt Világgazdaság 20061026 Egyre több EUtagállam dönt arról, miként szabályozza jövőre a román és a bolgár állampolgárok munkavállalását. Legutóbb NagyBritannia, Ír- és Németország jelentette be, milyen korlátozásokat fog alkalmazni a két balkáni állam jövő évi csatlakozása utáni időszakban. Vladimír Spidla munkaügyi biztos ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az időszakos megszorítások ellenére egy napon maradéktalanul megvalósul a munk aerő szabad áramlása az EUn belül. A tagállamoknak 2006 végéig kell bejelenteni esetleges korlátozó intézkedéseiket a két csatlakozó ország munkavállalóival szemben, ezeket legfeljebb 2014ig hosszabbíthatnák meg. Spidla szerint az ilyen döntések mögött sokszor nem gazdasági, hanem politikai megfontolások húzódnak, hiszen szerinte a szabad munkaerőáramlás alapvetően jótékony hatással van a nemzetgazdaságokra. John Reid brit belügyminiszter kedden jelentette be, hogy hazája csak a képzett munkaerő iránti kereslet mértékéig fog munkavállalási engedélyeket kibocsátani a román és a bolgár állampolgárok részére 2007. január 1jétől (VG, október 24.). Michael Martin, az ír foglalkoztatási tárca vezetője pedig szintén azt közölte, hogy a két új csatlakozó orszá gból érkezőknek – a többi tagállam polgáraival ellentétben – már engedélyre lesz szükségük, ha állást akarnak kapni. Németország a 2004ben csatlakozott nyolc keletközépeurópai országra vonatkozó korlátozásokat Romániára és Bulgáriára is kiterjeszti – j elentette be a minap a munkaügyi minisztérium államtitkára Bukarestben. Berlin 2009re ígéri a szabályozás felülvizsgálatát, és 2012re a munkapiaci helyzet végleges értékelését. A német döntéshozók azonban még az elzárkózás 2014ig történő meghosszabbítás át is elképzelhetőnek tartják szükség esetén – írja a The Times. Svédország, amely az előző bővítési körnél NagyBritanniával és Írországgal együtt tárta szélesre a kapukat a keletközépeurópai munkavállalók előtt, valószínűleg most sem fog korlátozásokat bevezetni, és hasonló döntés várható Finnország esetében is. A tíz új tagállam közül Lengyelország, Szlovákia, Lett- és Észtország teljes mértékben megnyitja munkapiacát a két leendő csatlakozó előtt. A legtöbb tagállam – köztük Magyarország – azonban még mindig nem alakította ki végleges álláspontját. Vannak olyan államok – például Olaszország – , amelyek más országok döntésétől és az Európai Bizottság ajánlásától
