Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-26
8 beszédében október 23át egy út állomásának nevezte, amely jelentős lépés volt 1989 felé, akárcsak a prágai tavasz vagy a lengyelországi történések. Hangsúlyozta, hogy a magyar '56tal kapcsolatban a nagyvilágban nincsenek fenntartások; a forradalom történelmi jelentősége egyértelmű. A parlamenti megemlékez és után Sólyom magyar újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy "a tévé képeivel ellentétben" ő úgy ítéli meg: otthon is volt méltó ünneplés. A külföldi vendégek például azzal távoztak Budapestről, hogy szép ünnepségeken lehettek jelen. De azt is ki kell emeln i, nem fordult elő több mint 15 éve, hogy az október 23i díszünnepségen ott volt minden politikai erő, jelen voltak az '56osok - egy egészen kis társaságot kivéve. - Azt kell mondani: nem maradhat meg csak a rossz; nagyon sok pozitívum is volt az idei évfordulón - hangsúlyozta Sólyom László. Ami a konvergenciaprogramot illeti, Sólyom László megerősítette az EPvezetőknek azt az álláspontját, hogy támogatja és szükségesnek tartja a program teljesítését. Jó lenne látni viszont a konkrét kibontakozási pr ogramokat - tette hozzá. Schengenről szólva a köztársasági elnök hangoztatta, hogy Magyarország számára a jövő évi csatlakozás fontos, és erre Magyarország készen áll. Sólyom benyomása szerint nem kizárt, hogy ez a csatlakozás az eredeti határidőre megtört énhet. Közvetlenül ezután Tabajdi Csaba, az EP magyar szocialista képviselőcsoportjának vezetője kifejtette: a Fidesz tanulhatna Sólyom Lászlótól abban a tekintetben, hogy az államfő nem hozta be a belpolitikai küzdelmeket az uniós színtérre. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy Sólyom "elmulasztotta azt a kiváló lehetőséget, hogy Magyarország belső stabilitása iránt növelje a bizalmat nemzetközi téren". Tabajdi szerint "egyetlen mondat is elég lett volna, amelyben Sólyom méltatja az 1989es tárgyalásos forradalom során kialakított alkotmányos rend stabilitását", mivel az EP köreiben zavar mutatkozik a magyarországi események megítélésében. vissza Tartanak a román emberáradattól − Több uniós állam kizárta munkaerőpiacáról a két újonnan csatlakozót Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. október 26. NagyBritannia, Írország és Németország szigorú korlátozó intézkedéseket jelentett be az elmúlt napokban az Európai Unióhoz január elsején csatlakozó Bulgáriával és Romániá val szemben. Az intézkedések csalódottságot váltottak ki Romániában. John Reid brit belügyminiszter az alsóházban közölte: első szakaszban, "átmeneti időszakra", a két balkáni államból csakis a szakképzetlen munkaerő kaphat majd januártól a szigetországban munkavállalási engedélyt. Ezt kizárólag "specifikus ágazatokra" adjá k majd ki, olyanokra, amelyek munkahelyeit a britek nem töltik be. A szakképzetlen dolgozók sem vállalhatnak azonban munkát korlátozatlanul, az éves kvótát csaknem húszezer főben állapították meg. Ez a létszám gyakorlatilag megfelel annak a kvótának, amely et a britek eddig az unión kívülről érkezők számára tartottak fent. A munkáltatónak egyébként bizonyítania kell, hogy honi munkaerőt a tevékenységre nem talált. A mégis munkahelyhez jutó "szerencsések" semmiképpen nem juthatnak szociális segélyhez, illetve lakáshoz sem. Jó hír volt viszont, hogy nem korlátozták a szigetországban céget alapító románok és bolgárok számát. Hasonló intézkedéseket jelentett be Írország, annyi különbséggel, hogy Dublin a két balkáni országból érkező munkavállalókat a munkaválla lási engedély kibocsátásakor az unión kívülről érkezettekkel szemben előnyben részesíti. Németország viszont a védzáradék életbeléptetése mellett döntött, és két évre teljesen lezárta munkaerőpiacát a románok és a bolgárok előtt. Calin Popescu Tariceanu román kormányfő szerint az intézkedések "közép- és hosszú távon rossz befektetésnek" fognak bizonyulni. Kifejtette: a védő intézkedések azért is meglepőek, mert a nyugati országokat ma már nem fenyegeti a román munkavállalók áradata. Akik Nyugaton akartak dolgozni, azok már ott vannak, a felpörgött román gazdaság pedig jelentős konkurenciát jelent. Jelenleg Romániában 4,6 millió munkavállalót tartanak számon, a munkanélküliség pedig 5,3 százaléknyi. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a munkaerő jelentős ré sze Nyugaton dolgozik. Számukat a munkaerő migrációját figyelemmel követő nemzetközi szervezetek 22,2 millióra teszik. Ha azonban az egyes nyugati országokban
