Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-03
28 vákságnak, a kevert családok leszármazottjainak, a roma népnek és a többi itt élő kisebbség számára, hogy ezáltal bebiztosítsuk a békés, nacionalizmusmentes együttélést. 1989ben kezdődött Az 1989es békés hatalomváltás után, nagyon sok felvidéki magyar látva a politikai kétpólusú határok megszüné- sét, abban bíztak, hogyha csa tlakozunk a nyugati demokráciákhoz lehetőségeink, álmaink a decentral i zált önigaz- gatásról megvalósulhatnak. Ennek bizonyos elemei pl a Komáromban 1994ben megrendezett magyar polgármes- terek nagygyűlésén megis fogalmazódott: "A közös politikai program alapj a a választott képviselők 1994. január 8i komáromi nagygyűlésén elfogadott dokumentumok tartalmának politikai vállalása, a bennük fo g lalt célkitűzé- sek elérése, azaz a belső önrendelkezés, a területi önkormányzat vagy autonómia megalakítása, a helyi vagy s zám- beli kisebbségben élők személyi autonómiájának a megteremtése, valamint a magyar közösség és a szlovákok közötti partneri viszony kialakítása. Ennek érdekében készek élni minden törvényes eszközzel belföldön és külföl- dön egyaránt" (A szerződés 4. cikkel yének 4 bekezdése.) Erre válaszképpen a szlovák koalíciós pártok által megzsarolt MKP 1998ban lemondott az autonómia bármilyen formájáról, csakhogy a kormányba bekerülhessen, becsapva választóit és felrúgva a megválasztott képviselőik Komáromban kinyilvá nított akaratát is. Egy lépés előre, "ötvenezer magyar meg asszimilálva". Egy egyetemért cserébe, se autonómia, se a Benes dekrétumok tisztázása, se a szlovák nemzeti nacionalizmus enyhülését nem sikerült elérnie az MKPnak, minimális sikerért cserébe fe ladtak mindent. Az MKP szóvivője így értékelte, magyarázta az elmúlt nyolc év MKPés eredményeit: Az MKP álláspontja Solymos Lívia sajtószóvivő: "Az autonómia mindig bizonyos fokú önrendelkezést, önkormányzatiságot jelent egy népcsoport számára egy adott ország ter ü letén belül. A szlovák társadalom kollektív emlékezetében ez a kifejezés szorosan kapcsolódik az önálló államiság megteremt é sére tett kísérletekhez, s ezért az autonómiát az elszakadással azonosítja. A Magyar Koalíció Pártja tudatosította, hogy az autonómia emlegetése kategorikus elutasításra készteti a szlovák közvél eményt és a politikai elit nagy részét. Éppen ezért progra m jában és az eddig lezajlott nyolcéves kormányzás során is a nyelvi, kulturális és oktatási önrendelkezés m egerősítését tűzte ki célul, s részben meg is valósította. Ennek ékes példája, hogy az alap- és középiskolák önkormányzati hatáskörbe kerültek, hogy a kisebbségi iskolák kiemelt fe jkvótával gazdálkodhatnak, hogy létrejött s reméljük, fennmarad, tovább fejl ődik a Selye János Egyetem. Az MKPnak köszönhetően ratifikálta Szlovákia a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, bár a vé g rehajtó törvénymódosítások még váratnak magukra. A kulturális intézmények állami támogatását az MKP javaslatára a dup láj á ra emelték, bár nem született meg a finanszírozás szabályait lefektető törvény. Az MKP tehát az önálló kisebbségi intézmén y rendszerben látja az önrendelkezés számunkra leghatékonyabb formáját." Tehát mindenre a válasz, hahaha, ha ez, ha az, ha amaz, másszóval mondva csak a szlovák nacionalisták kényekedve szerint élhetünk, egy olyan Európában ahol az autonómia az egy bevált konfliktus megelőző jogi megoldás a kisebbségek identitásának, önigazgatásának az útján. Igen a félelem és a hatalomban való ré szvétel, annak előny einek az élvezete az nagyobb úr, mint a felvidéki magyar nép közös érdeke. Lemondani az autonómiajogról, ami egy "ius cogens" jog, vagyis önrendelkezési kötelező jog, s ezt még azzal magyarázni, megindokolni jobb ha csöndbe maradunk, me rt ő szerintük az autonómiajog az elszakadást jelent, ezzel állandóan érvelni, minthogy i nkább végre felvállalni a területi és a személyi autonómiát és a többségi szlovák népnek a tudtára adni, hogy az autonómia az egy végállomás az önrendelkezési jogok be teljesülése útján és semmi köze sincs a revízióhoz, vagyis a határok megváltoztatásához. A szlovák alkotmány szerint, csak alkotmányos többséggel lehetne határokat válto ztatni, vagyis 90 parlamenti szavazat szükségeltetik, akkor mire jó kedves MKPok ijesz tgetni a felvidéki magya rságot, hogy egy békés autonómiaharc az egyenlő a revízióval, miért nincs bátorság, akarat és őszinte eszmecsere az autonómiaügy felvállalása érdekében. Azt hiszem a felvidéki magyarok többsége erre is tudja a választ, nem sz abad őket lenézni és tudatlanság ra kárhoztatni. Markó az RMDSZ elnöke a székelyföldi autonómia kivívását tűzte ki a közeljövő céljául. Ennek megvalósítása érdekében pá r beszédet szorgalmazott a román tárgyalófelekkel, ezt kéne az MKPnak is kezdeményeznie.
