Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-25
19 Amikor azt hal lottam, hogy a rendőrök gumilövedékkel oszlatják a tömeget, azt hittem, gázai tudósítást hallok. Mérhetetlenül szomorú, ami az ’56os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján történt – nyilatkozta lapunknak Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője. Csáky szerint olyan események játszódtak le a magyar fővárosban, amelyek után „minden felelős politikusnak meg kellene állnia, és elgondolkodnia azon, miként történhet meg, hogy a világ számára oly nagy és dicső magyar ünnep nem egyesíti a nemzetet, az országot, s az ’56os események üzenete helyett a világ sajtója a zavargásokkal foglalkozik”. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke bevallotta: „Sírva néztem végig a televíziós közvetítést, úgy sírtam, akárcsak 11 évesen a rádió mellett, ötven évvel ezelőtt.” Duray szerint „fájdalmas tudatosítani, hogy az ’56os forradalom évfordulóján azok döntenek az ünneplés módjáról és lehetőségéről, akik leverték a forradalmat, avagy a forradalom eltipróinak a leszármazottai”. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter hétfőn este New Yorkban köszönetet mondott Magyarországnak az 1956os forradalomért, amely, mint mondta, hozzájárult a kommunizmus összeomlásához. Kissinger az ENSZ székházában a Dag Hammarskjöld Könyvtár előadótermé ben emlékeztetett arra, hogy a békés diáktüntetéssel kezdődött magyar forradalom résztvevői fegyverek és remények nélkül szálltak szembe a szovjet tankokkal, a kommunista világhatalom hagyományos fegyveres erőivel, amelyeket a Nyugat is csak atomfegyverek bevetésével remélhetett volna legyőzni. vissza Aggasztják az EUt a budapesti fejlemények Erdély.ma [ 20061025 - 07:40:49 ] Forrás: Szabadság Budapesten hétfőn éjszaka körülbelül 130 sérültet láttak el lőtt és zúzo tt sérülésekkel. A beszállítottak között állítólag 3 továbbra is életveszélyes. Egyes információk szerint az utcai zavargásokban 19 rendőr sérült meg, körülbelül 100 embert vettek őrizetbe. Keddre helyreállt a tömegközlekedés, de a Kossuth téren továbbra s em áll meg a metró. A zavargások miatt bekövetkezett károk elérhetik a 200 millió forintot, több mint 300 köbméternyi szemetet szedtek össze – röviden ez a mérlege a hétfő esti, kedd hajnali összecsapásoknak. Hírügynökségi jelentések szerint több támadás érte a parlamenti pártok irodáit is. Személyi sérülés nem történt, minden esetben csak anyagi kár keletkezett. Az egyik fővárosi Fideszirodának az ajtaját emberi ürülékkel kenték be, az MSZP XI. kerületi irodájába pedig Molotovkoktélt dobtak, ahol a korá bban a kampányhoz használt fatáblák kaptak lángra. Az SZDSZ XII. kerületi irodájába is éghető anyaggal teli üveget dobtak. Az épületben meggyulladtak a székek, és részben a parketta is, személyi sérülés itt sem történt. – A lőfegyver alkalmazásán kívül mi nden kényszerítő eszköz bevetésére engedélyt kaptak a rendőrök hétfőn – közölte tegnap Gergényi Péter budapesti főkapitány, aki visszautasított minden vádat az október 23i zavargások rendőrségi kezelésével kapcsolatban. Gergényi szerint nem igaz, hogy szá ndékosan a Fideszgyűlés felé terelték volna a tiltakozókat, és azt sem tartja elhibázott lépésnek, hogy a Kossuth teret kiürítették hétfőn hajnalban. A budapesti zavargások csak tovább erősítik a középeurópai politikai fejleményekkel kapcsolatos EUaggo dalmakat, az Uniónak ugyanakkor vannak hathatós válaszeszközei arra az esetre, ha ezekben az országokban veszélybe kerülne a demokrácia – írta terjedelmes keddi elemzésében a Financial Times. A lap szerint az 1956os magyarországi felkelésről szóló megemlé kezésnek komoly, ünnepélyes pillanatnak kellene lennie Európában. Magyarország ma ugyan szabad, demokratikus ország, és tagja az Európai Uniónak, de ha valaki nyugateurópai politikusokat kérdez a középeurópai politikai fejleményekről, azt találja, hogy a hangulatra sok esetben inkább az aggodalom, semmint az ünnepélyesség a jellemző. Az pedig, hogy a budapesti megemlékezések a kormányellenes tüntetők és a rendőrség utcai harcává degenerálódtak, csak erősíteni fogják ezeket az aggodalmakat. A Financial Ti mes szerint a magyarországi politikai helyzetben benne van mindaz az ostobaság és baljóslat, amely most már a KözépEurópáról alkotott kép egészét fenyegeti. Az elemzés szerint ugyanakkor nincs igazuk azoknak, akik azon lamentálnak, hogy az EUnak kevés cs elekvési lehetősége van a középeurópai országokkal szemben. Ha ezekben az országokban a demokratikus intézményrendszert és az emberi jogokat érné valós fenyegetés, az Uniónak minden törvényi és erkölcsi joga meglenne például a milliárdos pénzügyi segélyek visszatartásához, sőt szélsőséges esetben a szavazati jogot is meg lehet vonni attól az országtól, amely ténylegesen letéved a demokratikus ösvényről.
