Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-25
14 Ezt akartam megírni, amikor este hazaérve kapcsolgatni kezdtem a tévécsatornákat, és úgy éreztem, hogy felnőtt, sokat látotttapasztalt férfiként megint fojtogat a sírás: mit tettek azzal a Magyarországgal, azzal a forradalommal, amelynek lángja kiolthatat lanul ott élt a szívünkben? Mit tettek azzal az országgal, amelynek most, 2006ban az egész világ előtt megadatott, hogy történelmének a legmagasztosabb pillanatait élje át? Mi történik ott, ahol közös ünneplés helyett egymásnak rohannak egyazon városnak a lakói? Amikor néhány héttel ezelőtt a Magyar Televíziót megtámadták, az egyik erdélyi internetes újság ezzel a szöveggel indított: magyarországiak, gyertek Erdélybe! Valóban, gyertek Erdélybe, tanulni tőlünk, hogyan kell ünnepelni. Hogyan kell fejet ha jtani és nem öklöt rázni a történelem soha vissza nem térő napjai előtt. vissza Beszennyezték a tüntetések a megemlékezést - Tisztelgés a magyar forradalom ötvenedik évfordulóján az ENSZben és az Európai Parlamentben Nép szava 2006. október 25. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter New Yorkban köszönetet mondott Magyarországnak az 1956os forradalomért, amely, mint mondta, hozzájárult a kommunizmus összeomlásához. Kissinger az ENSZ székházában mondott beszédet a m agyar állandó ENSZképviselet ünnepi megemlékezésén. "A magyar forradalom egészen rendkívüli esemény volt" - fogalmazott Kissinger, aki 1973 és 1977 között irányította az amerikai diplomáciát. Mint mondta, a békés diáktüntetéssel kezdődött magyar forradalom részvevői fegyverek és remények nélkül szálltak szembe a szovjet tankokkal, a kommunista világhatalom hagyományos fegyveres erőiv el, amelyeket a Nyugat is csak atomfegyverek bevetésével remélhetett volna legyőzni. "A magyar forradalmárok megváltoztatták Európa történelmét" - mondta a 83 éves Kissinger. A szovjet tömbön belül az államok vezető megtanulták: ha hatalmon akarnak maradni , akkor "a nemzeti szellemhez kell fordulniuk", valamiképp össze kell békíteniük a kommunizmust a nemzeti identitással. "1956 a szabadság reménye - a magyar forradalom" címmel fotókiállítás nyílt az ENSZszékházában. Az Európai Parlament elnöke és frakció szónokai október 24én Strasbourgban emlékeztek az 1956os magyar forradalomra. Josep Borrell, az EP elnöke azt mondta, az 1956os forradalom nemzeti tragédia volt, ugyanakkor az első repedést jelentette a szovjet birodalmon. Idézte Albert Camus 1957es sz avait, melyek szerint a leigázott és bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármely más európai nemzet az utóbbi húsz évben. Borrell szerint most az egységes Európa közös célját, az európai szellemiséget kell szem elő tt tartani. Ezzel is tartozunk azoknak, akik a szabad Európáért haltak meg Magyarországon - mondta. A néppárti HansGert Pöttering szerint különösen a mostani budapesti események fényében elismerésre méltó, hogy a magyar EPképviselők lehetővé tették, hog y az Európai Parlamentben minden frakció által elfogadott állásfoglalási javaslatot nyújthassanak be 1956 emlékére. A szocialista Martin Schulz szerint hálásnak kell lennünk azoknak, akik akkor a ma az EU által garantált jogokért küzdöttek. Bronislaw Gerem ek, a liberális frakció főhajtását tolmácsolva azt mondta: a mai Magyarországon "a vezetőknek és a népnek 1956os bátorsággal kell megtalálnia azt a bölcsességet, amely ahhoz szükséges, hogy a politikai vitákon túllépve a közjó és a közös érdekek érdekében cselekedjenek." Daniel CohnBendit, a zöldek képviselője figyelmeztetett: a demokráciáért minden nap küzdeni kell. Ezt mutatja szerinte a mai Lengyelország, Magyarország és Franciaország, ahol fasiszta szélsőjobboldali erők vannak. Beszennyezték a kormá nyellenes tüntetések az 1956es budapesti megemlékezéseket - vélte a La Libre Belgique. A mérsékelt, konzervatív belga lap emlékeztetett az ország súlyos megosztottságára. Megemlítette, hogy a forradalom érdemeit "kizárólag magának tulajdonító" jobboldali ellenzék bojkottálta a központi ünnepségeket. "Az 1956os felkelés rossz remake"je Budapesten cím ű írásában a Libération arról számolt be, hogy a hivatalos megemlékezések idején szélsőjobboldali csoportok csaptak össze a rendőrséggel Budapest belvárosában, s hogy a rendőri erők gumilövedékekkel és könnygázzal válaszoltak. Eközben a kormányzó baloldaln ak az ünnepséghez való jogát vitató Fidesz külön tízezres nagygyűlést tartott. "A szétoszlatott szélsőséges aktivisták útjelző táblákat csavartak ki és feliratokat festettek a nagy zsinagógára" - írta a lap.