Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-25
8 A Fidesznagygyűlés résztvevőihez hasonlóan a párt jogászai is hétfőn hallottak először a pártelnök népszavazási kezdeményezéséről, és a szakértőknek információink szerint néhány óra kellett a felteendő konkrét kérdéseket alkotmányossági próbát kiállóan megfogalmazniuk. A párt hivatalosan hét kérdésről kérné ki a választók véleményét, kettővel többről, mint amit Orbán az Astoriánál felvetett. Két kérdés a "biztonság kedvéért" került a többi mellé, azon az alapon, hogy maradjon elég, ha az Országos Választási Bizottság esetleg elutasítaná n émelyiküket. Az ellenzéki frakció képviselői tegnapi körképünk szerint vegyesen fogadták az új stratégiát. Volt, aki helyesnek tartott a, hogy az utcai indulatokat a párt egy ilyenfajta kezdeményezésbe vezeti át, de volt, aki csak úgy kommentálta: jobb, mint a három hete indított pártelnöki charta, "az Igen, Magyarország". Abban majdnem mindenki egyetértett, hogy a pártnak jól jön egy a k ormány okozta válságot konkrét ügyekben hosszú távon is napirenden tartó megoldás, pláne, hogy ha a népszavazáson a reformokat elutasító eredmény születik, annak szerintük már nemcsak Gyurcsány Ferencre, hanem a csomagjára és a kormányra nézve is következm ényekkel kell járnia. A párt legújabb, Orbán Viktor által is hangoztatott stratégiája szerint a Fidesz egyébként sem elégedne már meg a miniszterelnök menesztésével, ám miután úgy sejtik, hogy a szocialisták ismét "pártválasztásként" állítanák be az esetle ges referendumot, a várható nagyarányú kudarcra az MSZP már nem mondhatná, hogy a választók nem a pártról vagy a kormányról mondtak véleményt. Kiírható ügydöntő népszavazás a Fidesz által javasolt hét kérdésről – véli Szikinger István alkotmányjogász – , b ár a tandíjról, a kórházprivatizációról és a költségvetés túllépéséért a kormánytagoknak járó büntetésről szóló felvetés határeset, azok ugyanis akár költségvetési kérdéseknek, pontosabban "a költségvetésre közvetlen kihatással lévő ügyeknek" is értelmezh etők. Márpedig ilyen kérdésről nem írható ki népszavazás. "Én a megengedőbb jogértelmezéssel értek egyet, de nem tartom kizártnak, hogy más jogfelfogású szakértők máshogy látják majd" – mondta lapunknak. A másik négy kérdés véleménye szerint "csont nélkül" lehet népszavazás tárgya. Kolláth György alkotmányjogász szerint a hét kérdésből csak hatnak lehet esélye a kiírásra. Mint mondta, ha egy joghallgató vetné fel az utolsó kérdést egy kollokviumon, elégtelent adna neki. Szerinte ugyanis az objektív felelő sség fogalmának bevezetése azt jelentené, hogy a miniszterelnök olyan dolgokért is felelne, amelyekről nem tehet, úgy is mint a természeti katasztrófák. vissza EP: 56 eszméje európai érték 2006. október 24. FigyelőNet, MTI A szabadság olyan érték, amely összeköti Európát, és ezért a szabadságért szálltak síkra az 1956os magyar forradalom részvevői - hangsúlyozta az EP elnöke és a képviselőcsoportok szónokai, akik közü l többen is párhuzamot vontak az ötven évvel ezelőtti események és a jelenlegi helyzet között. A forradalom az "első repedés volt a szovjet rendszeren", a repedés egyre szélesebb lett, és a folyamat elvezetett a berlini fal leomlásához - mondta Josep Borr ell Fontelles, a parlament elnöke. Kitért arra is, hogy a forradalom bukása után magyarok tízezreinek kellett elmenekülniük, ami "tragédia volt a magyar nemzet számára". Európai hősök Az 1956os forradalom részvevői "mindannyiunkért cselekedtek", az embe ri méltóságért szálltak síkra, európai hősöknek tekinthetők" - méltatta HansGert Pöttering, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője az ötven évvel ezelőtti magyarországi forradalmat. Az ülés napjaiban is zajló budapesti tüntetésekre kitérve úgy vélekedett: egyik oldalon sem szabad aránytalanul válaszolni a demonstrációkra, s a közös értékeket kell szem előtt tartani. 1956ban Magyarország a szabadságáért, a szuverenitásáért harcolt a Szovjetunióval szemben - hangsúlyozta Martin Schulz, az Európa i Szocialisták frakcióvezetője. A jelenlegi eseményekre utalva úgy fogalmazott: "Most, ötven évvel később, azok, akik nem értik meg, hogy már létezik ez a szabadság, és hogy már demokratikus, Csak jövőre lehet szavazni Az országos ügydöntő népszavazásra bocsátandó kérdéseket az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani, az pedig harminc napon belül elbírálja őket abból a szempontból, hogy megfelelneke a törvényes feltét eleknek. Az OVB döntése ellen tizenöt napon belül bárki panasszal élhet, ekkor az ügyben az Alkotmánybíróság dönt soron kívül. Ha a népszavazás ügyében végleges döntés született, attól számítva négy hónapon belül kell összegyűjteni legalább 200 ezer hitele s aláírást, ezután az Országgyűlés határozattal dönt a népszavazás kiírásáról, majd pedig az államfő kitűzi a referendum napját. (mti)
