Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-03
22 egyelőre. A romániai tőke és árupiac a mind élesebb világgazdasági versengés közepette könnyű és gyors terjes zkedési lehetőségeket teremt számára. Ráadásul a beruházások és az azokkal já ró fizetőképes kereslet az árupiac felvevőképességét is gyors ütemben növelheti. S mivel az ország nagyszámú, viszonylag jól képzett és megfelelő javadalmazás esetén hatékonyan a lkalmazható szakembergárdával rendelkezik, a természeti erőforrások is gazdaga bbak, mint a környező államo kban, illetve NyugatEurópa államainak zömében, s az infrastruktúra fejletlensége is relatív előnyként érvényesü lhet, a gazdasági fellendülés gyors és tartós lehet. A következmények számunkra, kisebbségek számára különösen kedv ezőeknek bizonyulhatnak. A román álla mpolgár is fejest ugorhat a fogyasztói társadalom gyönyöreibe. A bevásárlóközpontokban való mámoros költekez é- sek, a márkás gépkocsik, az Európát átszelő autópályák, az idegen szokásokkal, nyelvekkel, népekkel való isme rkedés látványosan megnövelheti az idegenek iránti toleranciát, a növekvő létbiztonság pedig fokozhatja a kultur á- lis közösségek magabiztosságát is. Ami a kisebbségek önállósodási törekvéseitől való többségi rettegést is hatás osan mérsékelheti. A kisebbség i kérdés természetesen nem úgy rendeződik majd, hogy a kisebbségtöbbség közti konfliktust Európa hatékony s e gedelmével méltányosan megoldjuk, hanem úgy, hogy méltányosan feledésbe merül. Egyébként a világtörténelem egyetlen nagy konfliktusára sem sikerült soha tényleges megoldást találni, a konfliktusokat által á- ban meghaladja az idő, korszerűtlenekké, s következésként érthetetlenekké, értelmetlenekké, feledhetőkké válnak. A román ember egyszerre felfedezheti, hogy semmi kára nincs abból, ha az üzletben ké t nyelven szólítják meg, ha az utcán többnyelvű falragaszokkal, a sajátjától különböző nyelveket beszélő emberekkel találkozik. S ha érdek é- ben áll, maga is örömmel tanul meg más nyelveket, sajátít el idegen szokásokat is. A kisebbségi magyar immár hálásan fogadja el az ingyen kapott más o dik nyelvet. A nyelvikulturális határok átjárhatósága pedig a nyelvikulturális közösségek viszonylagos elkülönültségét is az együttélés természetes tényeként fogadtatja el. Ilyen k ö- rülmények közt az együvé tartozás tudata és a különbözés jogszerűségének evidenciája nem kizárja, hanem erősí theti egymást. A nemzeti hovatartozás végre az egyéni identitás egyik lényeges, de sok más közösségi vagy csoporthovatartozással egyené r tékű összetevőjévé szelídülhet. A rögeszmék korán ak végképp befellegzik majd. Az igazi gond minden valószínűség szerint nem az egymással való megbékélés lesz, hanem kulturális értékeink közös megtartása - egy mind globalizáltabb és kultúraellenesebb világ ellenében. Így aztán a konfliktusok nem szűnnek meg, csak átalakulnak. Közben azonban - József Attilával szólva "Finomul a kín." S ha minden jól megy majd, "minket is elfelednek végre, lugasok hűvös árnyain". vissza Belgrád távolodik Európától - Kosovóról és a háború s bűnösök kiadásáról huzakodnak Világgazdaság 20061003 Újabb feszültségforrást jelent Szerbia és a Nyugat viszonyában az az alkotmánytervezet, amelyet a hét végén fog adott el a bel g rádi törvényhozás, és amelyet a hónap végén népszavazásra bocsátanak. A szöveg Szerbia szerves részeként említi a nagyrészt albán lakosságú Kosovót, holott a tartomány jelenleg az ENSZ felügyelete alatt áll, és a Biztonsági Tanács várhatóan még az idén feltételes függetlenséget biztosít neki. Ez éles konfliktust robbantana ki a világszervezet és a belgrádi vezetés között, amely számára a tavasz folyamán súlyos presztízsveszteséget okozott Montenegró végleges leválása (épp emiatt vált szükségessé az új alkotmány kidolgozása). Eközben a háborús bűnösök kiadásának ügyében sincs előrelépés. Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvén yszék főügyésze tegnap kétnapos látogatásra Belgrádba érkezett, hogy rábírja a szerb vezetést az egykori boszniai szerb hadseregparancsnok, Ratko Mladi ć kiadására. Az ügy évek óta húzódik, és az EU egyebek mellett azzal is hangot adott elégedetlenségének, hogy májusban felfüggesztette Szerbiával a társulási egyezményre vonatkozó tárgyalásokat. A Mladićügy eközben a belgrádi belpolitikában is komoly viha rokat okoz. Az egyik kormánypárt, a liberális r eformokért kiálló G17 Plus – korábbi fenyegetését beváltva – vasárnap bejelentette, hogy miniszterei kilépnek a kabinetből, mivel Vojiszlav Kostunica kormányfő szeptember végéig nem érte el Mladić letartóztatá sát és kiadat á- sát. A lépés nem különösen nagy hord e rejű, hiszen Kostunica jelenleg is kisebbségben kormányoz, és az év végén
