Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-20
15 után lesz alternatív hatalom Irakban, de bebizonyosodott, h ogy ez nem így van. Ráadásul azt hitték, az amerikai csapatokat örömmel fogadják, s hősökként kezelik Irakban. Ezek voltak a megszállás melletti érvek. Sajnálatos módon teljes mértékben tévedtek, és fogalmuk sem volt arról, hogy milyen valójában az iraki t ársadalom. Ez volt a legnagyobb hibájuk, nem az, hogy végül nem találtak tömegpusztító fegyvereket. – Mi az, amit az iraki társadalomról nem értettek meg? – Leginkább a struktúráját nem értették meg. Nem értették meg azt az utálatot, amelyet bizonyos csopo rtok tápláltak egymás iránt, azt, hogy hogyan fogadják a külföldi megszállókat. Nem gondolták volna, hogy ilyen szervezett ellenállás lesz, amely hosszú ideig eltart. – Hazánkban nemrég – egy kiszivárgott hangfelvételen – Gyurcsány Ferenc bevallotta, hogy az elmúlt másfél, két évben ő és kormánya reggel, éjjel meg este hazudott a magyar szavazóknak, ezzel megtévesztve őket a gazdaság valódi állapotáról. Hogyan reagálnának az amerikaiak egy Bushvallomásra, amelyben bevallja, hazudott Irakról? – Bush elnök m ég magántársaságban sem vallana be ilyesmit. Szerintem hasonlóan reagálnának az amerikaiak, mint a magyarok. Az emberek feltehetőleg felháborítónak tartanák, és az utcára vonulnának. Sokat ártana Bush és pártja megítélésének. vissza Lengyel segítség a menekülteknek - Ryszard Kaczorowski szerint ma is 1956 szellemiségét kell sugároznia minden magyarnak Magyar Nemzet 2006. október 20. Szerző: Szentesi Zöldi László Az 1956os októberi magyar forradalmat néhány héttel megelő zte a poznani munkásfelkelés, és már csak annak a tanulságai miatt is pontosan tudtuk, mire számíthatunk – nyilatkozta lapunknak Ryszard Kaczorowski, az utolsó lengyel emigráns köztársasági elnök, aki szintén a Terror Háza Múzeum rendezvényére érkezett haz ánkba. Ryszard Kaczorowski 1919ben született Bialystokban. 1939től részt vett a megszállt Lengyelország felszabadításáért fegyveresen küzdő szervezetekben. 1940ben letartóztatta az NKVD, egy évvel később halálra ítélték, majd büntetését tíz év kényszer munkára változtatták. A kolimai lágerből 1942 tavaszán amnesztiával szabadult, csatlakozott a külföldi lengyel haderőhöz, majd végigharcolta a második világháborút. Részt vett a híres Monte Cassinói ütközetben is. A háború után Angliába emigrált, 1986os nyugdíjaztatásáig az emigráns cserkészszövetség vezetője. 1989. július 19én kinevezték a Lengyel Köztársaság emigráns elnökének. Egy évvel később ő adta át Lech Walesa köztársasági elnöknek az 1939ben külföldre menekített elnöki jelvényeket, s ezzel a le ngyel állam folytonosságát mindenfajta értelemben helyreállították. Magyarországon kevesen ismerik a második világháború utáni emigráns lengyel kormány történetét. Hogyan lehetett évtizedeken át érdemben munkálkodni egy nyugati állam fővárosában, amikor V arsóban létezett egy másik lengyel állami vezetés? – A lengyel emigráns kormány voltaképpen amerikai, brit és francia politikai elhatározásból született, ezek az államok vették fel ugyanis a kapcsolatot a Franciaországban, Norvégiában és Olaszországban har coló lengyel ellenállókkal, hogy párhuzamos hatalmi bázist szervezzenek. A háború után a szövetségesek számára komoly kihívást jelentett, hogy mintegy kétszázötvenezer lengyel fegyveres emigráns élt a nyugati világban, akiknek a jelentős része nem kívánt h azatérni az időközben szovjet megszállás alá került Lengyelországba. Ilyen körülmények között a londoni lengyel kormánynak nem maradt más választása, mint a helyén, a brit fővárosban maradni, és az alkotmány szellemében tovább gyakorolni a főhatalmat. – Mi t tehettek érdemben az otthon maradottakért? – A nemzeti ellenállás ügye kezdetben egyáltalán nem tűnt rossz elképzelésnek. Lengyelországban komoly földalatti hadsereg állt készen, hogy szükség esetén fegyverrel is szembeszálljon az oroszokkal. A londoni e migráns kormány évtizedeken át a reményt testesítette meg, és a későbbiekben is minden létező módon segíteni kívánta az otthoniakat. – Hogyan élte meg Londonban 1956 októberét? – Amikor a magyar forradalom kitört, a londoni lengyel kormány minden tőle telh etőt elkövetett, hogy felrázza és mozgósítsa a nyugati világot. Megérkeztek Ausztrián keresztül a magyar menekültek ezrei, akiket minden módon segítettünk. Tudtuk, mi zajlott le a lelkükben és a hazájukban, hiszen csak három évvel voltunk a lengyelországi megmozdulások után. Átéreztük a helyzetüket egy másik történelmi találkozás miatt is. Amint az köztudott, a második világháború idején a magyarok segítették a menekülő lengyel katonatiszteket és polgári személyeket. Mi nyugati lengyelek tehát segítettük, k alauzoltuk a magyarországi menekülteket, próbáltunk kedvező feltételeket és biztos hátteret teremteni új hazájukban.
