Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-20
7 A pályamódosító hitel egyike a "gondoskodó elbocsátás" intézkedéseinek, amelyek a közigazgatásból távozó köztisztviselőknek és közalkalma zottaknak nyújtanak segítséget. A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint ugyanis az elbocsátások előkészítése során az is fontos szempont volt a kormány számára, hogy a közigazgatási dolgozókat ne hagyja magukra - erre szolgálnak az úgynevezett gondoskod ó elbocsátás intézkedései, amelyek közé a pályamódosító hitel is tartozik. vissza Szakértők szerint a középeurópai populizmus az uniós csatlakozás utáni politikai víziók hiányáról tanúsodik - HÁTTÉR Venczel Katalin, a z MTI tudósítója írja: Párizs, 2006. október 19., csütörtök (MTI) - A jelenlegi magyar válság nem alkotmányos vagy morális, hanem a politikai elit válsága, amely az európai uniós csatlakozás után még nem rendelkezik vízióval a jövőre. Az erre a hiányra válaszként jelentkező populizmus erősödése nem antidemokratikus, hanem antiliberális folyamat - hangzott el csütörtökön az Európai Parlament párizsi központjában tartott konferencián. A populizmus erősödése KözépEurópában: diagnózis címmel rendezett vitafórumot francia újságíróknak a Club Grande Europe (Nagy Európa Klub) nevű francia újságíró szervezet. Jacques Rupnik, a párizsi Politikatudományi Kutatások és Tanulmányok Központjának szakértője bevezetőjében érdekes egybeesésnek nevezte, hogy a kö zépeurópai országokban egyszerre, de nagyon különböző okokból tapasztalhatóak politikai válságok. Az Európai Unió új tagállamaiban két évvel a csatlakozás után megerősödött populista folyamatok egyik legfőbb tanulsága, hogy a bővítés perspektívája egyfajt a stabilizációs erő volt 2004ig, de az elért uniós tagság már nem jelent garanciát a politikai stabilitásra - tette hozzá KözépEurópa francia szakértője. Véleménye szerint Magyarországon a társadalomnak őszinte el kell mondani, hogy az euró bevezeté se olyan gazdasági megszorításokkal jár, amelyek Franciaországban és más nyugateurópai országokban is sok problémát okoztak. Rupnik szerint Magyarországon semmi új nem történt az elmúlt hetekben, csak a száz éves hagyományos polarizáció; az urbánusnépies ellentét tört újból felszínre. Az elmúlt hetek magyarországi történéseit összefoglalva Bozóki András politológus megjegyezte: ironikus, hogy pont az 1956os forradalom ötvenedik évfordulóján jelent meg a tárgyalásos úton végrehajtott rendszerváltozás óta először az utcai politizálás. A politika eddig kompromisszumok mentén alakult, a társadalom atomizálódott volt, és a taxisblokádon kívül nem volt igazi társadalmi megmozdulás Magyarországon. A volt kulturális miniszter úgy véli, hogy a mostani, pár szá z emberrel zajló tüntetéseknek csak szimbólumokban van közük 1956hoz. A televízió megtámadása egyértelmű 56os referenciaként hatott, de az ötlet "archaikusnak" tűnt 2006ban, amikor kereskedelmi televíziók élőben közvetítették az eseményt. A rendszervált ást követelő tüntetők nemzeti sérelmekre, a trianoni igazságtalanságra és a szélsőjobb értékeire utaló "forradalmi" nyelvezetének pedig nincs sem igazi üzenete, sem valódi célja - tette hozzá. Bozóki nem gondolja, hogy csak a parlamentben lehet politiz álni, de az utcai politizáláshoz egyelőre hiányzik a demokratikus nyelvezet Magyarországon, ahol szerinte jelenleg a politikai elit válságához, illetve a két "gladiátor", Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc harcához asszisztál a társadalom. A tárgyalásos rend szerváltozást követően jelentős külföldi banki és intézményi segítséggel, illetve ellenőrzéssel zajlott az irányított átmenet. Amióta azonban az ország a NATO és az EU tagja, s működik a demokratikus intézményrendszer, Brüsszelt is kevésbé érdekli a magyar belpolitikai helyzet, amelyben két politikai kultúra vitázik egymással. Bozóki hangsúlyozta: a csatlakozást megelőző optimista hangulat után jelentkező problémák kezeléséhez a magyar politikusoknak meg kell tanulniuk, hogy mostantól saját vízióval ke ll rendelkezniük a jövőről. Ez pedig szerinte el fog tartani kéthárom évig. Meg kell találni a mérleg nyelvét az elitizmus és a populizmus között, és ez csak erős civil társadalom mellett lehetséges. A liberalizmus és a populizmus egymást egészíti ki a po litikai életben, és nem lehet az egyiket csak pozitívnak, a másikat pedig csak negatívnak minősíteni. Magyarországon a magánszféra kiválóan működik, nincs sem alkotmányos, sem morális, csupán egyszerű politikai válság - mutatott rá. Radoslaw Markowski, a lengyel Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének igazgatója a lengyel belpolitikai helyzetet elemezve azt emelte ki, hogy kizárólag a múlt sérelmeivel és nem a jövővel foglalkozik a lengyel politikai elit, amely az ország helyzetről kiváló diag nózissal rendelkezik. Az arra megfogalmazott megoldási javaslatai azonban katasztrofálisak, gazdasági ígéretei pedig tarthatatlanok. Jacques Rupnik újdonságként emelte ki, hogy míg Franciaországban a politika vagy Európapárti vagy Amerikapárti, addi g ez a különbség sokáig nem jelentkezett KözépEurópában. A jelenlegi lengyel kormány viszont egyértelműen Amerikabarát, miközben az Európai Unió számos értékét nem vallja magáénak, egyúttal nacionalista, és visszaállítaná a halálbüntetést. Rupnik szerint a populizmus nem csak középeurópai
