Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-19
23 Gyurcsány Ferenc nagy nyilvánosság előtti bécsi beszédében úgy fogalmazott: „Köszönjük, Au sztria! Köszönjük a nagy happy endet, a két ország egymásra találását. Magunknak meg azt mondom: te jó ég! Ha két nemzet egymásra tudott találni ellenségeskedés sok száz éve után, akkor az is lehet, hogy egyszer mi magunk, egy nemzeten belül is majd egymás ra fogunk találni? És történelmi happy end lesz a vége nemcsak a magyar – osztrák kapcsolatoknak, netalán másnak is? Hát ezért szurkolok, hogy ilyen happy endek milliónyija köszöntsön be nagyon sok osztrák és magyar családhoz, és azt mondhassuk, hogy nemcsa k a múltat kell megköszönnünk, de okunk van megköszönni a mát is meg a holnapot.” Sólyom László a távirati iroda tudósítása szerint azt mondta, „nemzeti ünnep csak az lehet, amelyet a nemzet szívébe fogad, amely része a nemzet emlékezetének, amelynek esemé nyei immár változtathatatlanul rögzültek egy mítosszá vált történetben, s így lettek részei a nemzet önazonosságának”. Szili Katalin házelnök hangsúlyozta, hogy Ausztria volt az az állam, amelynek irányából a magyarok nagy része segítséget remélt a forrada lom napjaiban. Osztrák kollégája, Andreas Khol a Der Standard szerint szintén köszönetet mondott, méghozzá azoknak a magyaroknak, akik hazájában letelepedve hozzásegítették Ausztriát a jóléthez. Wolfgang Schüssel leköszönő kancellár ugyancsak méltatta az egykori menekültek érdemeit, Heinz Fischer államfő pedig leszögezte: a diktatúra csak rövid távon lehet erősebb a demokráciánál, hosszabb távon nem. vissza Erdély: Egyetemet, autonómiát! Magyar Nemzet 2006. október 19. Sz erző: Rostás Szabolcs A kommunista román hatalom által 1959ben megszüntetett Bolyai Egyetem újraindításának szükségességére és az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetére kívánják felhívni a figyelmet az Erdély számos városában megrendezett nyílt napok sz ervezői. A kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) és számos erdélyi magyar ifjúsági szervezet által tartott akció révén a városok főterén felállított információs sátraknál az érdeklődők felvilágosítást kaptak a romániai magyar felsőoktatás önállóso dásával kapcsolatos kérdésekről. Hantz Péter, a BKB alelnöke Kolozsvárott arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Európa valamennyi kisebbsége kivívta magának a jogot, hogy államilag finanszírozott anyanyelvi felsőoktatási intézményeket működtessen, Romá niában ez a kérdés nem megoldott. „A Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetemet kizárólag a magyar állam finanszírozza, noha az erdélyi magyarok is adófizetői a román államnak. Emellett egyetlen mérnöki, erdészeti, mezőgazdasági, valamint számos művészet i szakon sem lehet magyarul tanulni” – sorolta a kolozsvári egyetemi tanár a gondokat. Ezzel egy időben a Székely Nemzeti Tanács tegnap leszögezte: Traian Basescu figyelmeztetése ellenére az elkövetkezőkben is síkra száll a Székelyföld területi autonómiáj áért. A román államfő hétfőn Marosvásárhelyen elutasította az etnikai alapú önrendelkezést. vissza Verespatak: aranybánya helyett faluturizmus? Erdély.ma [ 20061019 - 08:06:48 ] Forrás: Krónika Környezetvédelmi és tulajdonjogi szempontból egyaránt aggályosnak nevezte a verespataki aranybányatervet Relu Fenechiu parlamenti képviselő, aki szerint a projekt határokon átnyúló kihatással bír. A képviselőház közigazgatási bizottságának elnöke mindezt a testület tagjaiva l a hónap elején folytatott verespataki terepszemléje tapasztalataira alapozva jelentette ki tegnap, miután eljuttatta a látogatásról készített jelentést a parlament vezetőségének. A liberális honatya elmondta, a Fehér megyei település, a szűkebb régió szá mára jelenleg egyedül a Gold Corporation projektje kínál befektetési lehetőséget, ám a felmerülő kényes kérdések mindenképpen tisztázásra szorulnak a környezetvédelmi hatástanulmány révén. „A régió számára kizárólag a faluturizmus beindítása jelenthet al ternatívát a Gold tervére” – állapította meg Relu Fenechiu, beszámolva a térség polgármestereivel, lakosságával, civil szervezeteivel folytatott találkozóról. Kiderült, a Verespataktól több mint húsz kilométerre fekvő Felsővidra lakosságának több mint 90 s zázaléka is elutasítja a projektet, amelynek engedélyezését a referendum eredményétől tenné függővé. Fenechiu ugyanakkor az aranybányaterv több pontját is megkérdőjelezte.
