Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-03
17 Akár csak az ipari forradalom idején Angliában, a katalán iparosodásban a textilipar játszott hatalmas szerepet (nem hagyható figyelmen kívül az a lényeges különbség, hogy NagyBritanniával ellentétben Katalónia nem re ndelkezett számottevő mértékben kibányászha tó nyersanyagkészletekkel). A század végére az erőteljes fejlődést generáló textilipar a spanyol piacon kifutotta magát, és erős v á mokkal védve külföldön versenyképtelen volt; a mezőgazdaság jelentős bevételi forrását képező borászatot ekkor sújtotta a f il oxérajárvány. Ámde az egy főre jutó jövedelem ekkor a spanyol átlag 153%a – az arány a 20. század 30as éveire eléri a 187%ot, megelőzve ezzel az összes többi régiót, beleértve Madridot is (GiróSzász 2005). A szép ívű folyamatban a Francodiktatúra okozott erős törést a nemzetiségek el nem ismerésével, a katalán nyelv a közéletben történő betiltásával, befele forduló, autark gazdaságpolitikájával. A súlyos gondok miatt a diktatúra kénytelen volt 1959ben egy gazdasági stabilizációs tervet bevezetn i. A ’60as, ’70es években az egész spanyol gazdaságra erőteljes konjunktúra volt a jellemző, amelyből ipari hagyományainak k ö szönhetően Katalónia arányosan többet profitált, mint más spanyol régiók. Az egész országban számottevően csökkent a mezőgazdas ág súlya, és nőtt az iparé, illetve a szolgáltatási szektoré – de ezek az arányok Katalónia esetében még kedvezőbben alakultak. Az országos átlaghoz képest a foglalkoztatás ágazatok szerinti megoszlásában az ipar részesedése jelentősebb, a mezőgazdas á gé jó val kisebb, a turizmushoz kapcsolódva a szolgáltató szektor egyre fontosabb a katalán gazdaságban – az évente Spanyolországba érkező turi sták mintegy 17%a fordul meg Katalóniában, nem utolsó sorban a világhírű nagyváros, Barcelona vonzerejének köszönhetően (ÉltetőHercsuth 2003) . A szakértők az erőteljes fejlődést a munkaerőtermelékenység javításával, a jelentős technikaitechnológiai fejl ő- déssel, a más spanyol tartományokból és a volt spanyol gyarmatokról érkező bevándo r lók sikeres integrációjával magya rázzák. Mindezt nehéz lett volna elérni, ha Franco bukása után a királyság visszaállításával nem szervezik át az egész spanyol közigazgatást, és Katalónia a minden számottevő helyi politikai erő összefogásával kialakított lobbi nyomására nem kap saját os státust. Az 1979ben elfogadott kat a lán autonómiát egyenesen a spanyol alkotmány garantálja, így a barcelonai kormánynak a központi állam felségterületének sz á mító külügyön, hadügyön és országos érvényű igazságügyön kívül mindenbe beleszólása van. Ezt a katalán kormány struktúrája is mutatja. Ez 13 tárcából áll: elnökség, ipari és kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi, mezőgazdasági, népjóléti, kulturális, oktatási, belügyi, igazságügyi, a környezetvédelmi, a területfejles ztési és közmunkaügyi, az egészs égügyi és társadalombiztosítási és végül a munkaügyi m i nisztériumból. A régió fejlődésében jelentős szerepet játszanak a spanyol és európai piacra törekvő multinacionális vállalatok, melyek az el ő nyös földrajzi fekvés és a fejlett infrastruktúra miatt el őszeretettel települnek ide. Ebben jelentős szerepet játszanak a Generalitat különféle intézményei. Az 1985ben alapított CIDEM (Centre d’Informacio i Assessorament Empresarial) fő feladata a külföldi működő- tőke vonzása. 1987ben alakult meg a kereskedel met támogató COPCA ((Consorci de Promoció Comercial de Catalunya(). A cél az export növelése, a nemzetközi piacokon való jelenlét emelése. A szervezetnek 1998ban 33 irodája volt a világ nagyobb városaiban ((GiróSzász 2000(). A barcelonai kormány erőtelje s külföldi lobbitevé- kenysége időrőlidőre Madrid "rosszallását" vonja maga után. • A katalán Generalitat kizárólagos jogai Az autonómia intézményeinek megszervezése, katalán polgári jog, adminisztratív normák, kultúra, történelmi, ké pzőművészeti értékek és műemlékek, irattárak, könyvtárak, múzeumok és zenei konzervatóriumok, kutatás, helyi szabályozás, terület- és városszervezés, erdők és természetvédelmi területek, higi é nia, turizmus, kizárólag Kataló- niát érintő közmunkák, a Katalóniában lévő úthálózat, szállítás, halászat, ipar, gyógyszerészeti rendelkezések, ke-
