Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-18
19 A közsszolgálati reformintézkedéseket több lépcsőben, 2007 januárjától 2009ig vezetné be a kormány. Az első lépést jövő év januárjától az új vagyonnyilatkozati rendszer jelenti: eszerint a jövőben a kötelezetti körnek az egyes vagyontárgyakban bekövetkezett változásokról kell rendszeresen beszámolnia. 2007. július elsejétől lépne hatályba az egységes pályázati kötelezettség, amely az államigazgatás valamennyi köztisztvise lőjét, illetve a helyi önkormányzati vezetőket érinti. A három hónapos kötelező próbaidő ugyancsak jövő év közepétől lenne érvényes, az intézkedés nyomán a munkaanyag szerint 130 ezer foglalkoztatott alkalmazása „válik rugalmassá”. Az új teljesítményértéke lés értelmében 30 napos felmentési idővel lehet majd elbocsátani a közszférában dolgozókat szakmai alkalmatlanság esetén. Kevesebben dolgoznak a közszférában Az év első nyolc hónapjában a költségvetési szférában 1,7 százalékkal dolgoztak kevesebben, mi nt egy évvel korábban. A versenyszférában 0,4 százalékkal nőtt a létszám – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 167 200 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 156 200 fori ntot kerestek. A bruttó átlagkereset 194 800 forint volt a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóknál: ez az öszszeg tartalmazza a tavalyi egyhavi különjuttatást is, amelyet januárban fizettek ki. A nettó keresetek átlagosan 8,5, a költségvetés te rületén 7,8 százalékkal, a versenyszférában 9,0 százalékkal emelkedtek. A nemzetgazdasági átlagos nettó átlagkereset 110 200 forint volt. Ugyancsak tegnap látott napvilágot a KSHnak a kiskereskedelmi üzlethálózat alakulására vonatkozó gyorsjelentése. Esze rint az első negyedévben az országos üzletállomány csaknem háromszázzal csökkent, míg a második negyedévben több mint négyszázzal bővült. Ennek hatásaként az első fél évben 143 üzlettel gyarapodott a kiskereskedelmi üzlethálózat. 2006 közepén 166 900 üzlet működött Magyarországon, ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az üzlettípusok közül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek számának évek óta tartó csökkenése folytatódott. A nem élelmiszert forgalmazó kiskereskedelmi üzletek száma viszont e gy év alatt 1600zal bővült. Legnagyobb bővülés az iparcikk jellegű vegyes üzletek körében volt. vissza Nyíltan az önálló magyar felsőoktatásról Erdély.ma [ 20061018 - 07:01:59 ] Forrás: Szabadság Erdély több városá ban szerveztek tegnap nyílt napot az 1959ben elvett Bolyai Egyetem újraindításáért. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön párhuzamosan zajlott esemény keretében a résztvevők az 1956os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is meg emlékeztek. Kolozsváron a Mátyás király- szoborcsoport elé állították fel azt a sátrat, ahova a nap folyamán, 16 és 20 óra között bárki betérhetett, és felvilágosítást kaphatott a romániai magyar felsőoktatás önállósodásával kapcsolatos kérdésekről. Mint ismeretes, pontosan egy évvel ezelőtt Erdély nagyobb városaiban tüntetéssorozatot szerveztek a Bolyai Egyetem újraindításáért. A kezdeményezők eredetileg úgy tervezték, hogy idén is megismétlik a megmozdulást, de a magyarországi események hatására a tilta kozásnak végül a jelenlegi formáját választották. Bodó Barna, egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke az esti órákban tartott sajtóértekezleten elmondta: a rendezvény keretében, az 1956os magyar forradalom és szabadságharc áldozatai ról is megemlékeznek. Ezért a sátorba elhelyezték azoknak a kolozsvári elítélteknek a névsorát, akiket 1956 és 1965 között tartóztattak le a hatóságok. Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi események után nem sok időre, 1959ben megszüntették a Bolyai E gyetemet. Ennek lettek áldozatai Csendes Zoltán, Szabédi László és Molnár Miklós egyetemi tanárok, akik önként vetettek véget életüknek. Bodó Barna végül kiemelte, a Bolyai Egyetem újraindítása természetes követelése a romániai magyar közösségnek, és ezált al senkinek a jogai nem csorbulnak. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Sándor Krisztina úgy vélte, hogy a jelenlegi rendezvény szép példája az összefogásnak. Szerinte „a romániai magyar kisebbség semmivel sem rosszabb, mint más nemzeti közösség, és a kárcsak Európában nekünk is jogunk van az önálló magyar egyetemhez". A szervezők célja, hogy az egyetem ügye minél nagyobb visszhangot kapjon, és a kialakuló párbeszédek során világosabbá tegyék mindenki számára követeléseiket. A kezdeményezők kérései közé tartozik még a Babeş – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak l étrehozása, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem
