Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-16
9 Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke elmondta, "mire lehet számítani" - fűzte hozzá Egri István. A VIII. Civil Fórum célj a ezúttal is a szakmai segítségnyújtás volt, tekintettel a civil szervezetek aktuális gondjaira. Különböző ötleteket vettetek fel arra vonatkozóan, hogyan gazdálkodhat egy civil szervezet, működhet együtt vállalkozásokkal vagy növelheti bevételeit különböz ő rendezvények szervezésével. A rendezvényen több mint 220 civil szervezet vett részt. Tavalyhoz képest nőtt az érdeklődés - tudtuk meg az ERMACISZA elnökétől. vissza Szavak után Új Magyar Szó 2006. október 16. Szerző: Szé kedi Ferenc Jónéhány esztendővel ezelőtt tanúja voltam, amint a nép egyik választottja azon dühöngött, hogy az egyik székelyföldi városban megtartott nemzeti ünnepségre nem hívták meg, márpedig ha nem kapott írásos meghívót, nem is megy el. Nem az esemé ny - megemlékezés, a főhajtás vagy éppen az élmény - volt a lényeg. Hanem a meghívó. Olyan rendezvényeken, ahová több százan elmennek mindennemű meghívás nélkül, mert meggyőződésük, szellemilelki alkatuk sugallja, ő nem teszi tiszteletét, mert - nem kapot t meghívót. Mindez természetesen nem véletlenül jutott eszembe tegnap. Csapó Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének a nyilatkozatát olvastam, amelyben e tömör megállapításnál jóval hosszabban azt fejtegeti, ha nem engedik beszélni, akkor nem megy el Agyagfalvára. Rosszul tette, hogy nem ment el. Ha valakit a saját bels ő értékrendje vezérel, ha úgy érzi, hogy valóban ő a székelység törvényes elöljárója, akkor legyőz minden akadályt, és az évfordulón kiáll az agyagfalvi mezőre, emlékezve és emlékeztetve, hogy az ősöknek sokkal nagyobb nehézségekkel kellett megküzdeniük, é s mégsem futottak meg. Ha ott van, semmi sem gátolhatja meg, hogy elmondja beszédét. Az RMDSZ- szervezők nem kötik gúzsba, nem állnak útjába, és egy nyilvánosság előtt meghallgatásra találó, ékesszóló szónok akár hazatértükből is képes visszafordítani az ü nneplőket. A lényeg viszont az, hogy mi következik a szavak után. Agyagfalva emléknapján újból fellapoztam néhány történelemkönyvet, tanulmányt. A Székely Nemzetgyűlésről, az alkotmányról. És azt hiszem, a nagyközönségnek is el kellene már egyszer mondan unk: a két kifejezéshez kapcsolódó mai fogalmaink nem fedik az ötszáz évvel előttieket. A székelység történelme viszont egyetlen dologban közös: mindig a megélhetés és a jobban élés kényszerereménye, a mindennapok tennivalóinak pontos elvégzése mozgatta e gyéneiben, családjaiban azt a közösséget, amely a maga bőrén tanulta meg, hogy mit jelent a politikai szólamok mögött a hétköznapi túlélés diplomáciája, hogyan, mikor és miért kell harcolni, mikor kell az egyik vagy éppen a másik oldalra állni. A székelysé g huszonegyedik századi léte, megmaradása, számbeli gyarapodása igazolja, hogy ez az ösztönös történelmi magatartásforma végeredményében sikeres. A való életbe ugyanis az egyetlen meghívó maga az élet. vissza Agyagfalvi le cke az összefogásról - Évfordulós emlékezés a Székely Nemzeti Constitutióra és a Székely Nemzeti Gy űlésre Új Magyar Szó 2006. október 16. Szerző: Domokos Péter Minden gazdasági és kulturális feltétel adott Székelyföld területi autonómiájához, amelyet a romániai magyarság nem az ott élő románok ellen, hanem velük együtt akar megvalósítani - hangsúlyoz ta tegnap a székelyföldi Agyagfalván Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az agyagfalvi 1506os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves és az agyagfalvi 1848as Székely Nemzeti Gyűlés 158 éves évfordulója alkalmából látványos ünnepséget szervezett az RMDSZ, Bögöz köz ség önkormányzatával közösen, amelyre meghívták a szövetségen kívüli magyar szervezeteket is, így az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőit. A megemlékezés délelőtt ökumenikus istentisztelettel kezdődött a helyi reformátu s templomban, ezután került sor az ünnepségre és koszorúzásra az agyagfalvi emlékműnél. A szervezők szándékai szerint ez az esemény nem pusztán a múltra való emlékezést szolgálta. Markó Béla augusztus elején folyamatos és széles körű társadalmi párbeszé det hirdetett a szervezet jövő évi kongresszusa előkészítése érdekében a romániai magyar civil szféra és az egyházak képviselőivel. Jelezte, hogy az EMNT és az SZNT vezetőit is meghívják a jelentősebb rendezvényekre. Az agyagfalvi ünnepre azonban nem ment el sem
