Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-12
16 képviselő, a b izottság tagja. Antal szerint a hangulat feszült Verespatakon. A helybéliek megosztottak a kérdésben: egy részük akarja, a többiek ellenzik az aranybánya tervét - tette hozzá a képviselő. A bizottság célja az adatgyűjtés, ugyanis jelenleg az információhiá ny a legfőbb gondjuk. Antal Árpád szerint az lenne a megoldás, ha feloldanák a kivitelező céggel kötött szerződés titkosítását. Amíg nem látni tisztán, milyen garanciákat biztosít a Rosia Montana Gold Corporation, nem szabad elhamarkodni a döntést - sommáz ott a képviselő. Az informális terepszemlét Stefan Bardan, a Demokrata Párt Fehér megyei képviselője kezdeményezte. Elmondta: a verespataki bányaterv kapcsán több parlamenti képviselő is feltevésekbe bocsátkozott. Ezért hívta meg a képviselőket erre a táj ékoztató jellegű látogatásra. Hozzátette: a parlamenti bizottság tagjai több informális megbeszélésen is részt vesznek majd a külföldi befektetők képviselőivel, a helybeli lakosokkal, támogatókkal és ellenzőkkel egyaránt. viss za Nem várható tömeges munkaerőkivándorlás Új Magyar Szó 2006. október 12. Szlovákia a 2007. január 1jei EUcsatlakozást követően megnyitja munkaerőpiacát a romániai és bulgáriai munkavállalók előtt - jelentette be tegnap a szlovák kormány. "Semmi okunk rá, hogy azt higgyük, a szlovák munkaerőpiac megnyitása Bulgária és Románia állampolgárai előtt komoly problémákat okozna" - áll a kormány által jóváhagyott dokumentumban. A szlovák kormány ezzel nem csupán a két csatlakozó ország irányába, de az EU tagállamai felé is pozitív jelzést kíván adni arra vonatkozóan, hogy miként értelmezi a szlovák kabinet a nondiszkriminációs elvek alkalmazását az EU határain belül. Gheorghe Barbu román munkaügyi miniszter eközben bejelentette, hogy jelenleg hozzávetől eg két millió román állampolgár dolgozik az EU tagállamaiban, és a kormány arra számít, hogy az ország EUcsatlakozása után csak néhány százezren fognak kivándorolni munkavállalás céljából. Barbu kifejtette: aki akart, az már elment külföldre dolgozni, szá muk a jövőben nem fog jelentősen emelkedni. A miniszter arra is kitért, hogy Finnország és Észtország már jelezte: teljes mértékben megnyitja munkaerőpiacát a román és bolgár állampolgárok előtt a csatlakozás után. Németországgal és Spanyolországgal már van egy megállapodásuk a munkavállalásra vonatkozóan, Olaszországgal pedig egy hasonló van előkészületben. A brit kormány korábban utalást tett arra, hogy a 2004es EUbővítés utáni gyakorlattal ellentétben nem fogja azonnal korlátozás nélkül beengedni a b rit munkapiacra a román és a bolgár munkavállalókat a két ország uniós csatlakozása után. A magyarországi Nézőpont Intézet kutatásának adatai szerint Románia uniós csatlakozása után 100150 ezer romániai munkavállalóra lehet számítani Magyarországon a ma gyar és a román bruttó hazai termék különbsége alapján számított modell szerint. A kutatás értelmében Bulgáriából azonban nem lehet jelentősebb számú munkavállalóra számítani. A feltételezett 100150 ezer román munkavállalóval a magyar munkaerőpiacon akkor kell számolni, ha Magyarország azonnal szabad munkavállalást biztosít a román állampolgároknak. Ez azonban az intézet feltételezései szerint nem valószínű. Mint azt a szakemberek mondták, a kormány inkább minden bizonnyal arról dönt majd, hogy legalább két évig korlátozza a munkavállalást és csak bizonyos régiókban és szakmákban könnyíti meg azt. Az intézet munkatársai arról is tájékoztattak, hogy a 100150 ezer munkavállalóba beszámítottak 3040 ezer már itt dolgozó romániai munkavállalót is, hiszen a M agyarországon jelenleg legálisan tartózkodó 64 ezer román állampolgár mintegy kétharmada legális munkavállaló. További kérdés, hogy mennyi jelenleg az illegális romániai munkavállaló Magyarországon. Az intézet arról nem készített elemzést, hogy a nemzetk özi modell szerint számított számot miként befolyásolja az, hogy a romániai magyar nemzetiségű állampolgárokat szívesen alkalmazzák a magyarországi munkáltatók. A romániai munkaerő számára nem Magyarország az elsőrendű célpont, egy 2005ös kérdőíves felmér ésben a román munkavállalók csupán hat százaléka jelölte meg célországként. vissza
