Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-12
14 jelenségeire, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira, mint az alapvető jogok védel mének alapelemeire. Az új ügynökségre szállnának a mostani megfigyelőközpont jogai és kötelezettségei is. Az Európai Parlament korábbi állásfoglalása és szakbizottságainak mostani javaslatai szerint az új ügynökség jogot kapna arra is, hogy az uniós inté zmények és - a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben - a tagállamok számára véleményt nyilvánítson saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács illetve az Európai Bizottság kérésére. Az intézmények arra is kérhetnék az ügynökséget, hog y véleményezze jogalkotási javaslataik, állásfo glalásaik összeegyeztethetőségét az emberi jogokkal. A képviselők tevei szerint az ügynökség a tevékenységi köreibe tartozó alapvető jogokhoz kapcsolódó ügyekről éves jelentést tenne közzé, és kommunikációs stratégiát is kialakítana annak érdekében, hogy a közvélemény jobban megismerhesse az alapvető jogokat. Az ügynökség legitimitásának megerősítése céljából a képviselők a bizottsági javaslathoz képest jelentősebb szerepet adnának az Európai Parlamentnek, amikor a feladatok, a hatáskör és a struktúra m eghatározásáról döntenek. A parlament az előzetes intézményközi tárgyalásokon szerette volna elérni, hogy a jövendő Emberi Jogi Ügynökség tevékenységét kiterjesszék az unió államközi alapon működő harmadik pillérére, a rendőrségi és igazságügyi együttműk ödésre is, ideértve a bevándorlási ügyeket és a terrorizmus elleni harcot is. Mivel a jelenlegi információk alapján - hiába támogatja az elképzelést az Európai Bizottság és a finn EUelnökség - nincs sok remény arra, hogy minden egyes tagállam elfogadja ez t a javaslatot (márpedig a döntéshez a tagállamok egyhangú döntése szükséges), a jelentéstevők várhatóan a jelentés végszavazásának elhalasztását fogják kérni a mai plenáris ülésen. vissza Az 56os forradalom és a vajdaság i magyarok – „A politikai érdektelenség a mai napig jellemző a magyarországi társadalomra”- ez is elhangzott a mai újvidéki tanácskozáson Vajdaságma.info 2006. október 11. [13:36] Az 1956os forradalomról és szabadságharcról tartottak ma történelmi tanács kozást az Újvidéki Színház kistermében, ahol mintegy félszázan gyűltek össze. Az üdvözlő beszédet Papp Sándor, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete tartotta. Németh Ferenc, a Létünk folyóirat főszerkesztője és Bordás Győző, a Forum könyvkiadó igazgatój a mutatta be a Létünk 1956tal foglalkozó tematikus számát, valamint Vladimir Popin 1956 -- A belgrádi és a vajdasági sajtó tükrében című könyvét. Az előcsarnokban pedig megnyitották az 1956 - A szabadság reménye - Magyar forradalom c. dokumentumkiállítást , amely a szervezők közlése szerint bejárja Vajdaság nagyobb városait, éppúgy, mint Mészáros Mártának A temetetlen halott - Nagy Imre naplója c. filmje. Valuch Tibor budapesti történész ismertette az 56 előtti Magyarország társadalmi viszonyait, közölte, h ogy az 50 évvel ezelőtti megmozdulásokkban a 15 évnél idősebb lakosság kb. egyötöde vett részt, hogy mintegy 80 ezren ? 100 ezren vállaltak politikai szerepet. A forradalom bukása után 229 embert végeztek ki. A bebörtönzöttek száma 20 ezer körüli, kb. ugya nennyi embert internáltak, több tízezret elbocsájtottak munkahelyéről. Az 56os emmigránsok számát 200 ezerre becsülik, az egzetemisták egyharmada távozott. Magyarországról 1945 és 1989 között félmillióan disszidáltak. A magyarországi társadalom mindezt úg y értelmezte, hogy nincs mit tenni, következett a kádári korszakra jellemző ?semlegesítés? -- az emberek egy kicsit jobban éltek, ami elég is volt nekik. A politikai érdektelenség a mai napig jellemző a magyarországi társadalomra ? hangsúlyozta a történész . A Létünkben megjelent tanulmányok, emlékezések szerzői közül felszólalt még a magyarországi Standeisky Éva, aki az irodalom és a forradalom kapcsolatáról beszélt, a forradalomban budapestiként résztvevő Takács Ilona, az újvidéki Magyar Szó későbbi lektor a. Kovács József, nyugalmazott újvidéki újságíró szemtanúja volt az 56os eseményeknek és elmondta, hogy az Újvidéki Rádióból is el kellett menniük azoknak a magyaroknak, akik hangosan támogatták a forradalmat. Palatinus Aranka az écskai befogadótáborról é s a menekültek meg a muzslyai magyarok barátságáról szólt, Vicsek Károly rendező, Bálint István nyugalmazott újvidéki újságíró, MajtényiMarkovics András pedig ismertette a Létünkben megjelent írását. Az eseményen jelen volt Józsa László, a Magyar Nmezeti tanács elnöke, Pásztor Bálint, az MNT Igazgatóbizottságának elnöke, valamint Nagy Ferenc szabadkai főkonzul is. A Magyar Nemzeti Tanács 2005. szeptember 23án a délvidéki/vajdasági magyarság nemzeti ünnepei közé sorolta október 23át. vissza
