Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-12
12 is leszögezni, hogy az akciót egy olyan érdekcsoport művének tartja, amelyeket zavar az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács együttműkö dése, és így akarnak akadályokat gördíteni a közös cél, a kulturális és a székelyföldi területi autonómia megvalósítása elé. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke a Krónikának elmondta, nem tesz feljelentést a rendőrségen, hogy valakik a nevében terjesztik a szórólapot, mert szerinte nem kell foglalkozni ilyen diverziókkal. A Krónika érdeklődésére Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke elmondta, szerinte irányított akcióról van szó, hiszen kizárólag az érintettek, a politikusok és újságírók postaládáj ában jelentek meg a röplapok. Ferencz Csaba ezt silány kommunikációs trükknek tartja, olyanok részéről, akiknek nem tetszik, hogy a dolgok előrehaladnak, és elkezdődött a tárgyalás az SZNT és RMDSZ között. Mint arról már korábban beszámoltunk a Székely N emzeti Tanács küldöttei részt vesznek az október 15ei agyagfalvi megemlékezésen, bár nem kaptak meghívást a rendezvényre. Az SZNT hétvégi sepsiszentgyörgyi ülésén vitát váltott ki az agyagfalvi nagygyűlésen való részvétel, de a jelenlévők többsége amellet t foglalt állást, hogy a Székely Nemzeti Tanácsnak történelmi kötelessége ott lenni a megemlékezésen, akkor is, ha nem hívták meg. A küldöttek Csapó József elnököt bízták meg, hogy beszédet mondjon a rendezvényen. Meghonosodott diverzió A romániai magyar közélet a március 15ére meghirdetett székelyudvarhelyi nagygyűlés előtt találkozott a módszeresen megszervezett diverzióval. Akkor ismeretlenek SMSüzenetekkel bombázták a magyar véleményformálókat, melyek szerint Szász Jenő Magyarországra szökött, és ne m engedélyezte a nagygyűlést. Ugyanakkor a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi vezetőit lejárató falragaszok is megjelentek Sepsiszentgyörgyön. A bécsi döntés évfordulója előtt Smaranda Enache nevében küldtek diverzáns állásfoglalást a magyar szerkesz tőségekbe. vissza Krónika Romániából 100150 ezer munkavállaló jelentkezhet magyarországi munkára - Nézőpont Intézet Budapest, 2006. október 11., szerda (MTI) - Románia uniós csatlakozása után 100150 ezer romániai mu nkavállalóra lehet számítani Magyarországon a magyar és a román bruttó hazai termék különbsége alapján számított modell szerint; az erről szóló kutatásról a független szakpolitikai elemzésekkel foglalkozó Nézőpont Intézet munkatársai tájékoztatták szerdán Budapesten az újságírókat. A kutatás szerint Bulgáriából nem lehet jelentősebb számú munkavállalóra számítani. A feltételezett 100150 ezer román munkavállalóval a magyar munkaerőpiacon akkor kell számolni az intézet szerint, ha Magyarország azonn al szabad munkavállalást biztosít a román munkavállalóknak. Ez azonban az intézet feltételezései szerint nem valószínű, mint mondták, a kormány inkább minden bizonnyal arról dönt majd, hogy legalább két évig korlátozza a munkavállalást és csak bizonyos rég iókban és szakmákban könnyíti meg azt. Az intézet munkatársai elmondták, hogy a 100150 ezer munkavállalóba beszámítottak 3040 ezer már itt dolgozó romániai munkavállalót is, hiszen a Magyarországon jelenleg legálisan tartózkodó 64 ezer román állampol gár mintegy kétharmada legális munkavállaló. További kérdés, hogy mennyi jelenleg az illegális romániai munkavállaló Magyarországon. Az intézet arról nem készített elemzést, hogy a nemzetközi modell szerint számított számot miként befolyásolja az , hogy a romániai magyar nemzetiségű állampolgárokat szívesen alkalmazzák a magyarországi munkáltatók. A romániai munkaerő számára az intézet szerint nem Magyarország az elsőrendű célpont, egy korábbi, 2005ös kérdőíves felmérés szerint a román munkav állalóknak csak 6 százaléka jelölte meg Magyarországot célországként. Az Európai Unió országaiban már jelenleg is 2,2 millió román állampolgár dolgozik, elsősorban Olaszországban és Spanyolországban. A bolgár munkavállalók leginkább Spanyolországban és Gör ögországban kívánnak munkát vállalni. Az intézet munkatársai megjegyezték, hogy a romániai kereseti viszonyokról nem rendelkeznek friss adatokkal, a bolgár bruttó éves átlagkereset viszont 1.784 euró, Magyarországon pedig 7.100 euró, az Európai Unió á tlagában pedig 30 ezer euró. Becsléseik szerint viszont a romániai átlagkereset a bulgáriainál is alacsonyabb.
