Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-11
15 Már csak azért sem, mert KözépEurópa országait minden logikus közös érdek, az egy tőről fakadás ellenére is komoly belső feszültségek terhelik. Látványos példája ennek a magyar – szlovák viszony alakulása, amely nemegysz er rányomta a bélyegét a visegrádi találkozókra is. Volt idő, amikor a kormányfők csak kerülgették egymást, amikor pedig találkoztak – mint most is – , párbeszéd helyett elbeszéltek egymás mellett. A politikai elitek néhány, inkább a szabályt kivételként er ősítő pillanattól eltekintve az elmúlt 15 évben nem voltak képesek felmutatni a térség kulturális, mentális közösségét, megtalálni azt, miként lehetne szorosabban együttműködni. Valójában azért, mert a másfél évtizedes történet során a szép szavak ellenére egyetlen hatalmon lévő kormány sem vette elég komolyan Visegrádot, nem volt képes tudatosítani magában a térség jelentőségét, súlyát. Aligha meglepő ezek után, ha az elmúlt másfél évtizedben a regionális társulásban konkurenciát, az együttműködésben érdek einek sérülését felfedezni vélő, így Visegrádot a kezdetektől fenntartásokkal fogadó Nyugat is ki tudta játszani egymással szemben Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát. Ez történt akkor, amikor a négy ország nem tudott egységesen fel lépni az EUcsatlakozási tárgyalások befejezésekor és a 2007 – 2013 közötti EUköltségvetés elfogadásakor sem. Ám nem csak az Európai Unió érdekelt a régió megosztásában. Az utóbbi időben például hasonló törekvés érzékelhető Moszkva részéről is. Mindezek ell enére kár lenne, ha a visegrádi együttműködés pártfogói feladnák a küzdelmet. A V4ek közös lobbizásának ugyanis van értelme. Mutatja ezt a mind a négy országban napirenden lévő témák sora is. Ilyen a schengeni övezethez való csatlakozás ügye, az amerikai vízumkényszer megszüntetése érdekében történő közös fellépés vagy lobbizás egy észak – déli közlekedési folyosó érdekében. Arról nem is beszélve, hogy az unión belül mennyi dolog köthet össze még bennünket. vissza Diplomáciai útkeresés − Göncz Kinga az uniót használná az érdekérvényesítésre 2006. október 11. (9. oldal) Munkatársunktól Nem mindig világos, milyen célkitűzéseket követ a magyar diplomácia a kétoldalú kapcsolatok, illetve az Európai Unió tagjaként való érdekérvény esítő potenciálja között – ez derült ki azon a konferencián, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) szentelt a jövő évre ígért új magyar külpolitikai stratégia előzetes vitájának. A vendéglátó szervezet magyarországi kirendeltségének vezetője, Michael Ehrke expozéjával összhangban a rendezvény fő előadója, Göncz Kinga külügyminiszter szerint a magyar külpolitikának a NATO- és az EUcsatlakozás sikerét követően széles körű társadalmi párbeszédet kell kezdeményeznie új orientációjáról. Szlovákia kapcsán h angot adott ama meggyőződésének, hogy a magyar diplomáciának inkább az EU védőernyője alatt történő érdekképviseletre kell támaszkodnia, mintsem a bilaterális kapcsolatok kínálta lehetőségekre. Azt, hogy ez az egyensúly mennyire kényes, jól szemléltetik a magyar kisebbség helyzetét érintő elképzelések. A külügyminiszter leszögezte: a jelenlegi támogatási rendszer szerepét át kell vennie egy olyan koncepciónak, amely szülőföldjükön marasztalja a környező országokban élő magyarokat. Michael Ehrke azon felveté sére, hogy mindez akár a területi önrendelkezés jogával is együtt járhat, Göncz nem reagált. A vázolt modell neuralgikus pontjaira vet fényt az Oroszországgal fenntartott viszony. Az erre vonatkozó kérdésre Göncz Kinga elmondta Magyarországnak mielőbb alte rnatívát kell találnia a nyersanyagszükséglet miatt fennálló függőségre, ugyanakkor minden demokratikus és emberi jogi aggály mellett is érdeke, hogy hosszú távon éljen a nagyhatalom által igényelt árukivitel előnyeivel. Az energiakérdések szerepeltek tegn ap az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának napirendjén is, ahol Kóka János tartott beszámolót. A gazdasági miniszter azt közölte, Magyarország „stratégiai központi” szerepre tör KeletKözépEurópában, és a térség gázelosztó központja kíván lenni. A tárcavezető reális elvárásnak mondta, hogy a magyarországi háztartásokban energiahatékonysági intézkedésekkel a felhasznált energia 20 százalékát meg lehetne takarítani. Kóka és a bizottság elnöke nem értett egyet abban a kérdésben, hogy Ma gyarország Oroszországtól való energiafüggősége erősödött vagy oldódott az elmúlt években. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy Európában is egyedülálló a függőségünk, s többet fizetünk „ugyanazért az orosz gázért, mint Franciaország”. A bizottsági elnök azért is tartja aggasztónak a függőséget, mert, mint mondta, az utóbbi hónapokban történtek azt mutatták, hogy Oroszország az energiafegyvert is használja külkapcsolataiban. vissza
