Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-10
14 Csúszik viszont a közszolgák vállalkozásindítását vagy cégben való tulajdonrész vásárlását segítő, szeptember végére ígért kedvezményes hitelkonstrukció. Ábrahám Gergely, a gazdasági tárca szóvivő je elmondta, várhatóan két hét múlva kerülhet a honatyák elé a hitelről szóló előterjesztés. A kereskedelmi bankok bevonásával a Magyar Fejlesztési Bank biztosítja majd a húszmilliárd forint keretösszegű hitelt, amelyből egyegy elbocsátott maximum hárommi lliót kaphat. vissza Surranópályán érne be az EUba Horvátország Világgazdaság 20061010 Bővítés. Horvátország szerint kisebb intézményi módosítások is elegendőek ahhoz, hogy lehetővé váljon belépése az EUba. Az unió in tézményi alapjait lefektető nizzai szerződésben szükséges változtatásokat a horvát csatlakozási szerződés tartalmazhatná – véli Vladimir Drobnjak főtárgyaló. José Manuel Barroso bizottsági elnök korábban azt mondta, hogy nem lehet folytatni a bővítést, amí g nem születik megegyezés egy teljesen új uniós alapszerződésről – emlékeztet az EUobserver. Az intézményi reformokat a bővítés szempontjából elsősorban az teszi sürgetővé, hogy a nizzai szerződés értelmében a 28. EUtag felvétele előtt meg kell változtatn i az Európai Bizottság összeállításának módját, amelybe jelenleg minden tagállam egy biztost delegál. Horvátország viszont abban reménykedik, hogy már 2008 végére lezárhatja a tavaly októberben kezdett csatlakozási tárgyalásokat. Kétértelműség Olli Rehn bővítési biztos szerint érdeke az uniónak az a „konstruktív kétértelműség”, amellyel bizonytalanságban tartja az uniós tagságra áhítozókat az esélyeiket illetően. Rehn ezért is utasítja el azokat a felhívásokat, amelyek az unió lehetséges határainak világ os kijelölését szorgalmazzák. Nem ad határozott definíciót az unió új tagok felvételére való alkalmasságát vizsgáló „abszorpciós kapacitásra” sem az a jelentés, amelyet a bizottság a további bővítés lehetőségeiről várhatóan novemberre készít el. vissza Miniszerződés Európának Világgazdaság 20061010 Szerző: Fóris György Új kategória kezd terjedni az európai politikai zsargonban, amelytől egyúttal az immár több mint egyéves uniós intézményi lebénulás feloldását is reméli k: a „miniszerződés”. Az ötletet Nicolas Sarkozy néhány hete, Brüsszelben vetette fel, nem sokkal később Romano Prodi olasz kormányfő is csatlakozott hozzá. Sarkozy a belga fővárost választotta annak helyszínéül, hogy meghirdesse leendő elnökválasztási ka mpányának „európai programját”. Ennek volt része a tavaly Franciaországban és Hollandiában leszavazott EUs alkotmányos szerződés végérvényes ellehetetlenülésének az elismerése, és helyette egy (fontosabb intézményi elemeket magában foglaló) „minialkotmány ” – vagy még inkább: „miniszerződés” – megkötésének a kezdeményezése. Ezt már nem népszavazásokon, hanem mindenütt parlamenti szavazáson ratifikálnák, esélyt adva arra, hogy a tagállamok vezetőinek egyetértése jogilag is hatályos jóváhagyást nyerjen. Az, h ogy a tavaly lebénult alkotmánynyal „csinálni kéne valamit”, már régi nóta. Az idei első EUfélévben regnáló osztrák diplomácia Salzburgban még külön informális külügyminiszteri találkozót is szentelt a kérdésnek. Született is egyfajta vázlatos „menetrend” , amely a 2007 elején kezdődő német EUelnökségtől vár alternatívákat felvázoló iránymutatást, leszögezve egyúttal, hogy 2009ig viszont „valamit” mindenképpen ki kell találni. A „miniszerződés” felvetése már e folyamat keretében Berlinnek akar ötletet adn i. Sarkozy nem is titkolta, hogy szerinte a 2007 első fél évét vezető német EUelnökség ennek nyomvonalában dolgozhatna ki olyan javaslatot, amelynek jóváhagyása aztán a francia elnökség idején válhatna teljessé. Az a tény, hogy a felvetés inkább találkozo tt óvatos egyetértéssel – sőt, Prodi részéről hangos elfogadással – , mint zajos elutasítással, arra utal, hogy a dolgok akár ebbe az irányba is fejlődhetnek. Kétségtelen, hogy az alkotmányos szerződés lebénulása egyúttal túszul ejtett számos olyan intézmén yi reformot is, amely nélkül hosszabb távon a folyamatosan bővülő unió sokak szerint előbbutóbb ellehetetlenülhet. Az is világos, hogy az EU életének minden részét lefedő – bukott – szerződés egészét nem lehet csak átcsoportosítással életre kelteni. Ennyi ből a témák pragmatikus beszűkítésének a szándéka akár működhet is. A gond itt is a részletekkel van: annak eldöntésével, hogy mi mentén történjen majd a szelekció. Az eredeti alkotmányos szerződés ugyanis nemcsak a fogalmazók ambíciói miatt vált olyan te rjedelmessé, hanem azért is,
