Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-10
3 Szerbiában Boris Tadic államfő után a legnépszerűbb politikusnak számító Tomislav Nikolic helyettesít a hazai politikában (MTI) Jelentősen csökkent a nemzeti alapú incidensek száma - A Vajdaság területén még létező aknamezők m egszüntetése hosszantartó és drága lesz (Vajdaságma.info) Surranópályán érne be az EUba Horvátország - Horvátország szerint kisebb intézményi módosítások is elegendőek ahhoz, hogy lehetővé váljon belépése az EUba. „Az unió int ézményi alapjait lefektető nizzai szerződésben szükséges változtatásokat a horvát csatlakozási szerződés tartalmazhatná” – véli Vladimir Drobnjak főtárgyaló. (Vg 5.o.) S ZLOVÁKIA Fico tolerálja a szélsőségeket - Robert Fico szl ovák külügyminiszter felvetette a kétoldalú találkozó lehetőségét Gyurcsány Ferenccel. A magyar kormányfő azonban hírek szerint közölte: csak akkor hajlandó erre, ha a szlovák miniszterelnök elhatárolódik a szélsőségesen nacionalista és magyarellenes kijel entésektől. (Nszv 2.o.) A helyzet neve: bizonytalanság - Csáky Pál írása a Szabad Újságban (Felvidék.ma) A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR A bővítés nem gyorsvonat - mondja Olli Rehn EUbiztos, aki szerint a tárgyalásokat baleset érheti − „Az unió kiterjesztésének ügye sajnos belső problémák, így az EU magas munkanélkülisége miatti aggodalmak bűnbakjává vált” - mondta Olli Rehn bővítési EUbiztos azon a tegnapi sajtóreggelin, amelyen a magyar sajtót a Néps zabadság képviselte. Részletek a beszélgetésből (Nsz 9.o.) Zágráb elhúzhat Ankara mellett − „Eddig még együtt haladtak, ám a furcsa óriástörpe páros útjai hamarosan szétválhatnak” – jósolják Brüsszelben a csatlakozási tárgyalás okat egyaránt egy éve kezdett két tagjelölt, Törökország és Horvátország jövője kapcsán (Nsz 9.o.) Visegrád bukása - Az egész térségre jellemző a rendszerváltások ideje óta fennálló politikai struktúra megbénulása − „Miközben Ma gyarországon még mindig a budapesti minizendülés a nap vezető témája, Európa vezető hírközlői már az unió további bővítésével és annak leendő új tagjaival, Romániával és Bulgáriával foglalkoznak kiemelt helyen. Mindezek fényében érdemes elgondolkodnunk azo n, mi is okozhatta a legutóbbi tízes bővítés nagyobb, keletközépeurópai országainak látványos kisiklását. Önmagában ugyanis szinte érdektelen, melyik politikai vezető hibázott nagyobbat, az, amelyik egy zárt ülésen út széli hangon közölte frakciója tagja ival, hogy elszálltak a költségvetéssel, vagy az, amelyik a kitörő botrány és a nemzeti televízió lángjaitól övezve óhajtana bevonulni a hatalomba. Nyilvánvaló, hogy normális körülmények között egyikük sem lenne alkalmas arra, hogy politikusnak tekintsük” • − Dobrovits Mihály 1 írása (MH 17.o.) 1 a szerző történész
