Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-09
8 megállapította: "... végtére is, Sütő András nem áldozat volt elsősorban, hanem közösségének egyik kiemelkedő szellemi vezetője, aki nehéz helyzetben is a helyén maradt, és erőt tudott adni nekünk". Csoóri Sándor Kossuthdíjas költő, a budapesti Hitel főszerkesztője úgy fogalmazott: Sütő András Illyés Gyulához méltó rangon magát a magyar nyelvet te tte alkalmassá arra, hogy a földből az égig érő tilalmak ellenére fájdalmainkat, haragunkat, apokaliptikus sérelmeinket elmondhassuk. Sütőt fiatal korában megérintette a szocialista romantika, előtte is kinyílt a politikai tér, de minél előbbre jutott, élm ényei annál riasztóbbakká váltak. "Félárbócra leengedett tekintete hozzásegítette őt ahhoz, hogy ne vitesse magát tovább újabb és újabb szelekkel, és megtörtént a felébredés. A kisebbségi magyar író önkéntes feltámadása megélénkítette az egész kárpátmeden cei magyar irodalmat" - mondta Csoóri. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: elvesztettünk ugyan egy csodálatos embert, egy nagyon nagy alkotót, de az ad erőt, hogy nem ment el közülünk; itt maradt örökül életműve, ember i és írói magatartása. Mircea Dinescu forradalmár költő, a román írószövetség volt elnöke azt fejtegette: Sütő András életművére nemcsak a magyar, de a román irodalom is joggal büszke lehet. Görömbei András debreceni irodalomtörténész "a magyarság égtartó emberének" nevezte az elhunyt írót, akinek életműve ebben a közösségi felelősségtől menekülő világban a közösségi sorsvigyázás példája. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PENklub elnöke is azt a gondolatot bontotta ki, miszerint Sütő András nemcsak irodalm i műveivel, szép szavaival, de személyes áldozatvállalásával is példát mutatott. Sütő András legjelentősebb alkotásaiból Kubik Anna budapesti és Györffy András marosvásárhelyi színművész adott elő részleteket. A gyászszertartáson a kolozsvári Reformát us Kórus és a marosvásárhelyi Vártemplom dalárdája énekelt szertartási, egyházi kórusműveket. A temetésen részt vett a Szili Katalin házelnök vezette parlamenti küldöttség, amelynek tagja Csapody Miklós, Dávid Ibolya, Kósa Ferenc, Lezsák Sándor, Németh Zsolt, Rubovszky György volt, jelen volt a művészeti és tudományos közélet számos neves képviselője, így Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. vissza Kiss Gy. Csaba: sokkal több van a visegrádi együt tműködésben - HÁTTÉR Budapest, 2006. október 8., vasárnap (MTI) - A visegrádi együttműködés fennállása óta, azaz tizenöt éve nem sikerült a részes országok politikai vezetőinek megtalálni, miként lehetne szorosabban együttműködni - fejtette ki vélemény ét Kiss Gy. Csaba történész az MTInek. A másfél évtizedes történet során egyetlen hatalmon lévő politikai elit sem volt képes tudatosítani magában a térség jelentőségét, súlyát, azt, hogy mit is jelenthetne a közös lobbizás - mondta a történész annak kapcsán, hogy a V4 idén ünnepli fennállása tizenötödik évfordulóját és kedden Visegrád miniszterelnöki csúcs színhelye lesz. Kiss Gy. Csaba szerint az elmúlt másfél évtizedben számos esetben látszott, hogy a nyugati politika, az Európai Unió ki tudja j átszani egymással szemben Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát. Ez történt akkor, amikor Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nem tudott egységesen fellépni az EUcsatlakozási tárgyalások befejezésekor és a 20072013 közötti EUköltségvetés elfogadásakor sem. A történész úgy vélte, az EUtizenötök nem voltak érdekeltek abban, hogy a V4 erős lobbi csoportként legyen képes működni az unióban, ugyanakkor a visegrádiak erejét a négyek közötti ellentétek is forgácsolták , többek között a magyarszlovák ellentétek. "Mind a négy visegrádi ország társadalmában tapasztalható egyfajta bizalmi válság a politikai elittel szemben" - mondta Kiss Gy. Csaba a Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban jelenleg tapasztalha tó belpolitikai helyzetről. Fontosnak tartotta ugyanakkor megjegyezni, hogy Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában sokkal biztatóbbak a gazdasági mutatók, mint Magyarországon. Kitért arra, hogy a visegrádi országok problémáit a nyugati világ n em érzékeli igazán. Ennek egyik legfőbb oka szerinte az, hogy 1990 környékén nem született egy átfogó, a Marshallsegélyhez hasonló program a középeurópai országok integrálására. Szerinte részben erre vezethető vissza a térség országaiban tapasztalható eu roszkepticizmus is. A visegrádi együttműködés kezdetekor megfogalmazott célok, az EU- és a NATOcsatlakozás megvalósulásával új együttműködési terület, cél lehetne - Kiss Gy. Csaba szerint - az energiabiztonság kialakítása, az Oroszországtól való energ iafüggőség csökkentése. Megjegyezte azonban: rövid távú gondolkodásra utal, hogy Csehország, Magyarország és Szlovákia "lassan az orosz politika kedvencévé válik", Lengyelország viszont kénytelen volt végignézni az orosznémet közvetlen gázvezetékről szóló tárgyalásokat, ami egyértelműen a térség kikerülését szolgálja. A történész szerint a V4 számára kitörést jelenthet az is, ha az európai közvéleményben ez a négy ország képes lesz felmutatni a közös történelmi momentumokat, kulturális értékeket.
