Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-07
15 növekedése, amelyek mögött, bár volt szo ciális szükség, de volt politikai indíttatás is, lényegesen meghaladta azt a mértéket, amivel a gazdaság növekedett. A gazdaság lehetőségei és jövedelmeink növekedése elvesztette az arányt. Ennek a helyreállítása csak egy módon történhet: meg kell állnunk egy évre. Tudom, hogy egyetlen forint elvesztése is fájdalmas. Tudom, hogy talán egyszerűbb lett volna mértéket tartani az előző években, mert egy egyenletes növekedés minden tekintetben, nem csak politikai tekintetben sokkal többet ér, mint egy gyors neki indulás, ami után nemcsak hogy megállás jön, hanem vissza is kell venni a tempóból. 2008ra már nem várunk ilyen hatást. Azt reméljük, hogy 2008ra alapvetően kiegyensúlyozottabbak lesznek a viszonyok. Lassan élénkülnek a beruházások, a fejlesztések, 200 9től növekednek a jövedelmek. Az egészségügyben, az oktatásban bevezetett reformok hatására jelentősen csökkennek, helyenként megszűnnek a közszféra működési zavarai, az állandósult pénzhiány, az abból fakadó zavarok, javul a közszolgáltatások minősége. Hadd álljak meg ezen a ponton egy pillanatra, és szóljak pár mondatot újra az ellenzékről. Ugye emlékeznek, a kampány során azt mondták, hogy nem kell egészségügyi reform. Ha jól hallom, az elmúlt napokban az ellenzék vezére, bár zárt tárgyaláson, a sajtó kizárásával, sőt, a jelenlévők figyelmét felhívva arra, hogy ne osszák meg az információt, arról beszélt, hogy kell egészségügyi reform. Sőt, arról is beszélt, hogy kell reformalap. Ugye jól emlékeznek, egészen eddig azt mondták, hogy nemcsak hogy nem kel l adónövelés, hanem adócsökkentés kell. A reformalap maga az adónövelés. A reformalap maga a hamis nyelv, amiről korábban beszéltem. A reformalap egyenlő az adóemeléssel. Éppen ez az a kettős beszéd, amiről korábban beszéltem: mást mondani zárt körben, vag y a gazdasági vezetőknek, és mást mondani a nyilvánosságnak. Talán nem kell emlékeztetni önöket arra, hogy én most azért járok politikai canossát, mert aki ezt teszi, azt veti a szememre, hogy mást mondtam a frakciónak és mást nyilvánosan. Azt tudom mondan i, éppen ideje annak, hogy befejezzük a kettős beszédet, befejezzük a hamis nyelv használatát, befejezzük, hogy más programunk van a vállalatvezetők számára, más a szegény vidéki választók számára, és más a budapesti értelmiségiek számára. Hogy adóemelés h elyett reformalapot mondunk, hogy hol egészségügyi reformot igénylünk, hol pedig azt mondjuk a pártelnöki vitában a televízióban, hogy lássuk be, hogy nem reform kell, hanem több pénz. Szeretném, hogyha mindenki számára világos lenne, hogy bár vitatható a programunk - s az a dolgunk, hogy ezt megvitassuk , az a program, amivel az ellenzék előáll, és 1200 milliárd forint többletkiadást javasol, és amelyben ennél valamivel több bevételtől fosztaná meg az államot, összesen majdnem 2500 milliárd forinttól, a z maga a gazdasági, társadalmi csőd politikája. Ettől a hiány 22 százalékra növekszik, az adósság aránya meghaladja a 90 százalékot, a forint több mint 20 százalékot veszít az értékéből, és 1 euróért már 320 forintot kell fizetni. Az infláció meghaladja a 10 százalékot, a GDP nem növekszik, hanem csökken vagy 20 százalékkal. A jövedelmek értékükből legalább 2025 százalékot vesztenek. Elvesztjük az európai fejlesztési forrásokat és munkahelyek tíz- és százezreit. Készen állok az egyenes beszédre, csak azt kérem, beszéljen más is egyenesen. Mit ajánl? Mit javasol az országnak? Az nem ajánlat, hogy majd megbeszéljük, hogy majd konzultáljunk. Akik hatalomra törnek, azoknak kell, hogy legyen programja. Nem ötletük, hanem programjuk, kiszámolva, megmutatva. Mut assuk meg a programokat! A kormány megmutatja, még akkor is, hogyha az vitatható. A legfontosabbról még nem beszéltem. Mert ez a mai vita sokkal többről szól, mint személyről, programról vagy hazugságról. Arról szól, hogy engedjüke, hogy a parlamenti kisebbség támadást intézzen az alkotmányos rend ellen, hogy elvitassa a parlament jogá t, hogy szabad akaratából megbízást adjon kormánynak, hogy engedünke a zsarolásnak, a fenyegetésnek, az utcának? Arról szól ez a mostani vita, hogy a parlament elég erőse, hogy megvédje a harmadik Magyar Köztársaságot, hogy szembefordule a fenyegetéssel , vagy gyáván megfutamodik? Ma már nem egyszerűen a miniszterelnök személyéről szól a vita. Demokraták és az alkotmányos demokrácia ellenfelei állnak egymással szemben. A cél világos: elvitatni a parlamenti többség jogát, megfutamítani, kicsikarni az előre hozott választásokat, és a megvert, megalázott kormányoldallal szemben - inkább holnap, mint holnapután - kétharmados többséget elérni, és új alkotmányt kérni. Új alkotmányt, Orbán Viktor szája íze szerint. Arra kérem a parlamentet, hogy ne engedjen a fe nyegetésnek, az ellenzék utcán szervezett zsarolásának. A demokraták dolga, hogy megvédjék a demokráciát. Mi a megoldás? Az ellenzék szerint, hogy menjen Gyurcsány Ferenc. Hogy véleményének súlyt adjon, ultimátumot ad, zsarol, támadja a harmadik Magyar Köz társaság
