Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-07
12 A hazugság abban a bizonyos beszédben tehát a szembenézés halogatása, a bátortalanság kifejezése, a kényszerítő erő szavai és mondatai, hogy nézzünk szembe, ne halogassuk tovább, menjünk együtt. Hogy ne halogassuk tovább a reformokat, és lássuk be, az elmúlt években, amit tettünk, az sok esetben annak megmagyarázása, hogy miért nem kellenek ezek a reformok, vagy miért nem lehetsé gesek. Igen, erről beszélek akkor, amikor azt mondom, hogy nem tettünk semmit. Van még valami, amiért bocsánatot kell kérni: a nyers és indulatos fogalmazásért. Nyers volt, mert szenvedélyes volt. A szenvedélyből egyoldalúság következett. És kétségtelen: az a hamis illúzió vezette, hogy a magaméi, a mieink között talán még ez a durva, egyébként miniszterelnökhöz nem méltó szó is megengedhető. Hogy az indulat, a szenvedély fölment. Nem mentett föl, és nem ment föl. Indokolt hát azoktól, akiket ez a fajta n yers stílus, ez a fajta durvaság bánt, bocsánatot kérni. Bocsánat. De hadd menjek még tovább! Az őszödi beszédnek van még egy következménye. Az tudniillik, hogy lehetőséget teremtett az ellenzéknek az alkotmányos rendet támadó, veszélyes forgatókönyvet építeni. Ezért meg okom van kifejezni a sajnálatomat Magyarország demokratikus többségének, mert a beszéd akarvaakaratlanul ürügyül szolgál a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. Sajnálom. Ürügy lett a beszéd eg y olyan hatalmi küzdelemben, amely túlmutat azon, hogy ki a miniszterelnök. Amely túlmutat azon, hogy ki hogyan képzeli az egyensúlyt. Amely a fékevesztett, demokratikus meggyőződésből nem fakadható hatalmi vágyból ered. Sajnálom, hogy a beszéd ürügyül szo lgálhatott egy ilyen hatalmi forgatókönyvhöz. Ugyanakkor határozottan vissza kell utasítanom azt a vádat, hogy az első Gyurcsánykormány adatokat hamisított, hogy tudatosan félrevezette vagy becsapta az embereket. Az őszödi beszéd ilyen értelmezése maga a hazugság. A beszéd manipulálása, elferdítése, jelentésének rosszhiszemű megváltoztatása. Ez ügyben nem nekem, hanem azoknak kell bocsánatot kérni, akik ezt saját - egyébként úgy látom, semmiképpen nem nemes - politikai hatalmi céljaikra használják. Az elmúlt hetekben Magyarországon sok helyütt, közte a Parlament előtt is tüntetések zajlanak. Sokan, sokféle politikai indíttatásból, sokfajta indítványt és javaslatot téve tüntetnek itt, a Parlament előtt. Köztük olyanok is, akik a nagyobbik ellenzéki párt választási szövetségesei. A tüntetőket támogatja a nagyobbik ellenzéki párt választott tisztségviselője, parlamenti képviselője. Nem lehet egyszerűen azzal elintézni tehát mindazt, ami ott történik és elhangzik, hogy a politikai szélsőség randalírozik. Tal án ez is része a folyamatoknak, de ennél többről van szó. A Parlament előtt új alkotmányt, új rendszerváltást követelnek, van, aki a királysággal kacérkodik. Beszéljünk akkor világosan! Nincs szükség új rendszerváltásra! A harmadik Magyar Köztársaság sza badabb, igazságosabb, jobb világ, mint elődje volt. Igaz, bizonyos tekintetben nehezebb is. Küzdelmesebb. És nagyon sokszor magányosabb. Megszűnt a bezártságra épített védettség. Piac és verseny van, sok tekintetben általuk is keletkeztetett igazságtalansá g, és a folyamatos változás bizonytalansága. Ez mind a szabadság ára? - kérdezhetik. Azt tudom mondani, hogy nagyobb részt igen. Talán korlátozható a 16 éves új magyar rend sokfajta igazságtalanságának a hatása. De a változás, az ahhoz való alkalmazkodás, a verseny mindmind ára ennek a szabadságnak. Annak a szabadságnak, amely nélkül Magyarország kevesebb lenne. De itt nem egyszerűen piacról, meg versenyről van szó. Nyilván szó van a politikai rendszerről is. A demokratikus politikai rendszer keretei jól működnek, de valami elromlott. És hadd mondjam azt itt, önök előtt, kormánypárti és ellenzéki képviselők előtt, hogyha elromlott, akkor nem magától romlott el, hanem mi, politikusok, a közélet szereplői rontottuk el. Nyilván más és más a felelősség aránya egyik vagy másik oldalon. Ezt érdemes megvitatni. De nem kétséges, hogy a magyar parlamentáris demokrácia nem ú gy működik, ahogyan 1516 évvel ezelőtt, a rendszerváltás korában gondoltuk.
