Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-07
9 utóbbi másfél év alatt sorra került felújítá sok nyomán ismét a március 15i és az október 5i évfordulók emlékhelyévé magasztosultak. Szombaton a csallóközi községben a Petőfi Baráti Társaság rendez az aradi vértanúkat és Batthyány Lajost idéző emléknapot, amelyre az elmúlt években nem csak a hely iek, de a csallóközi falvak lakosai és magyarországi vendégek is szép számmal eljárnak. vissza Erdő Pétert nemzetközi tisztsége Népszava 2006. október 7. A magyar és a szlovák katolikus püspöki kar közötti kiengesztelődé st emelte ki Erdő Péter esztergombudapesti bíboros érsek és prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának szentpétervári plenáris ülésén elhangzott felszólalásában. A július 29én Esztergomban megtörtént ünnepélyes kiengesztelődés olyan gesztus volt, amilyet annak idején a lengyel és a német püspöki kar hajtott végre, s aminek nagyon kedvező lelki hatásai voltak a későbbiekben - jelentette ki Erdő Péter, akit az európai katolikus püspöki konferenciák vezet ői tanácsuk elnökévé választottak. vissza Tényszerűen tudósítottak a külföldi hírügynökségek - Le Soir: Orbán Viktor "úgy pattant talpra, mint egy vadállat a ketrecéből, belevetve magát az arénába" Népszava 2006. október 7. A tegnapi magyarországi eseményekről csak hírügynökségek emlékeztek meg, s tényszerűen tettek említést arról, ami történt. Az előzményekről azonban több lap is beszámolt. Figyelemre méltó Wilhelm Droste cikke a konzervatív Neue Zürcher Zeitung hasábjain. A német író szerint Gyurcsány Ferenc kiszivárgott beszéde nyithat esélyt az újrakezdésre. Érdekes megközelítésben vizsgálja a neves német író, Wilhelm Droste a Neue Zürcher Zeitung hasábjain a magyarországi eseményeket. A cikkíró rámutat: Gyurcsány Fere nc beszéde esélyt nyitna az újrakezdésre. Hozzáteszi, a napvilágra jutott szavait nem szó szerint kell értelmezni. Ha például "kurva országot” említ, akkor ő nyilván nem erre gondol, hanem összefüggéseiben kell vizsgálni az elmondottakat. "Oda kellene figy elni szavaira” – teszi hozzá, mert csak így lehet megérteni mondanivalóját. A beszéd ugyanis esélyt nyitna az újrakezdésre. Csakhogy Magyarország 2006 októberében nem a megértésre vágyik, hanem a "megosztottságnak örül”. Mindenki dühös, s egyesek mintha cs ak várnák az alkalmat arra, hogy még dühösebbé váljanak. Mindennek következtében Gyurcsány mondatai monologgá váltak. "S ezen Nádas Péter sem változtathat” – írja. A francia Le Point publicisztikájában Nicolas Baverez tágabb perspektívában ír a kérdésről, s csak érintőlegesen említi a Gyurcsánybeszédet. A szerző annak a véleményének ad hangot, hogy a hazugság nemcsak morális kérdés, hanem a politikai válság egy fakt ora is. Szerinte ez vezetett ahhoz, hogy George W. Bush amerikai elnök elveszti a háborút Irakban, ennek van szerepe abban, hogy Tony Blair brit kormányfő jövőre lemondásra kényszerül. Meglátása szerint Jacques Chirac francia köztársasági elnök is elveszte tte legitimitását, s itt teszi hozzá, hogy Magyarországon a Gyurcsánybeszéd hatására "a rendszerváltás óta a legnagyobb tüntetésekre került sor”. A tegnapi magyarországi eseményekről csak hírügynökségek emlékeztek meg, s tényszerűen tettek említést az es eményekről. Az AFX hírügynökség közölte, Gyurcsány Ferenc a várakozásoknak megfelelően megnyerte a bizalmi szavazást a parlamentben. A médium még annyit közöl, hogy az országot szeptember 17 óta "tüntetéshullám” rázza meg. A Reuters részletesen idézi Gyu rcsány Ferencnek a parlamentben elhangzott beszédét, amelyben bocsánatot kért a napvilágot látott felvétel miatt. A hírügynökség említést tett a magas államháztartási hiányról, s arról, hogy a kormány ennek lefaragására adóemelést hajtott végre. A Reuters közli továbbá, hogy a Fidesz több kormányellenes tüntetést tervez az október 23i ünnepsége kig. A médium a HSBC elemzőjét, Juliet Sampsont idézi, aki szerint a gazdaság számára mindenképpen kedvező, hogy Gyurcsány Ferenc valószínűleg a kormány élén marad. Rossz hírnek nevezi azonban a politikai feszültségeket.
